Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

Vágó Pál: Szeged árvíz. 1902. о. v. 35lX$öOcm. MFM Petrovicsot a drámai esemény megrázó ereje hajtotta, hogy a Tisza szegedi pusztítását megörökítse. A legtöbb árvízkép létrehozására azonban a milleniumi kiállításon való részvétel szolgált ürügyül. A millenium alkalmából az állam megbízásokat adott nagyméretű történelmi képek megfestésére, melyek a múlt egy-egy híres eseményét örökítették meg. Az uralkodó osztály ezekkel a reprezentatív művekkel kívánta emlékezetessé tenni az ezeréves úri Magyarország fennállásának évfordulóját. Báró Eötvös Lóránd közoktatásügyi miniszter 1875-ben a vidéki törvényhatóságokat — így Szeged városát is — körrendeletben hívta fel az ezredévi kiállításon történő' részvételre. A felhívás röviden arra célzott, hogy minden törvényhatóság — többek között Szeged — saját történetéből vett nevezetes esemény művészi megörökítésére egy komolyabb összeget szavazzon meg. Szeged város közgyűlése 1894 decemberében 20 000 forintot irányzott elő az árvízkép megfestésére, bár ugyanez évben határozta el Munkácsy „Honfoglalás" c. műve nagy színvázlatának megszerzését is. A város művészetpártolását híven tükrözi ez a tény, különösen ha figyelembe vesszük, hogy más törvényhatóságok akkoriban 5—10 000 forintig terjedő összegeket szavaztak meg erre a célra. E tekintélyes összeg biztosításánál az volt a közös elgondolás, hogy a szegedi árvízkép megfestésével Benczúr Gyulát bízza meg a város. Ő azonban minthogy tele volt megrendelésekkel, ezt a feladatot nem vállalta. így a tanács pályázaton hívta fel Pataky Lászlót, Roskovics Ignácot és Vágó Pált a szegedi árvízkép színvázlatának elkészítésére. Vágó első terve allegorikus kompozíció volt. Roskovicsé nem volt sikerültnek mondható. Pataky tematikai felfogása figyelemben részesült, de képét művészileg gyengének találta. Ezért a zsűri a három festőt újabb vázlatok készítésére szólította fel. Átdolgozott képterveiket 1896 telén nyújtották be a tanácsnak, s a vázlatok később a helyi múzeumba kerültek. A pályázók közül Vágó Pál színvázlatát tartották legjobbnak, ezért a nagyméretű szegedi árvízkép megfestésével őt bízta meg a város.

14 14 A szegedi árvízkép a milleniumi kiállításon. SzH 1894. dec. 6.; Pályázó művészek. SzH 1896. dec. 10.; Pataky László, Roskovics Ignác és Vágó Pál szegedi árvízkép-színvázlatai eredetileg beleltározva, a Szegedi Városi Múzeum Szépművészeti Osztály lajstroma: 25, 99, 148. ltsz. alatt.; Szeged árvízképe. SzH 1896. dec. 22. 53