Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

visszavonultságát eredményezte. Kalligrafikusán egybefonódó, kígyózó vonalakkal, meg világos és sötét színű amorf foltok összekomponálásával, hol az emberi élet nagy mozgatóeró'inek („Küzdelem", 1959), hol pedig a látvány felszíne alatt megbúvó rejtelmes mikrovilág („Élet", 1963), érzékeltetésére törekszik. Fantáziadús, dekoratívan ható „képi hangjegyekbó'l" létrehozott műveivel szembeni közömbösséget és meg nem értést 1962-, ill. 1969—71-ben rendezett önálló klub-tárlatai, valamint csoportkiállításai révén sikerült megtörnie.

294 „Az utóbbi években festett képeim — jegyezte meg Lehel István — azt mutatják, hogy új téma megvalósítása izgat. A keletkezésnek: az alaktalanból formát öltő és szabad szemmel nem látható, szinte az elemi alkotórészek világában végbemenő dinamikus életmegnyilvánulások képi formákban való megjelenítése."

295 Emlékkiállítását 1973-ban a Szegedi Egyetemi Klubban rendezték meg. Míg Lehel a lassan érlelődő, a nyilvánosság helyett inkább önvilágának falai közé húzódó alkotók közé tartozik, addig Hemmert Jánost (1927),

296 a másik szegedi művésztanárt a mozgékonyság, a sokszor szélsőségesnek tűnő festői kísérletezések és a gyakori kamaratárlatok rendezésének kedvelése jellemzi. A szekszárdi származású, 1943-ban Szegeden letelepedett Hemmert előbb a helyi tanítóképzőben Forgács István növendékeként szobrokat mintázott, melyeknek sikerültebbjeit 1948ban klubtárlaton mutatta be. Ezt követően a festészetre tért át és tanulmányait a Szegedi Pedagógiai Főiskolán — Vinkler László mellett — folytatta, ahol 1952-ben rajztanári oklevelet szerzett. Ettől kezdve szerepelt képeivel a különböző városi és megyei kiállításokon.

297 Festészetét induláskor az oldott, színes, atmoszférikus ábrázolásmód határozta meg, mellyel városés tájrészleteket, valamint üzemi jeleneHemmert János: Alumínium-korszak. 1969. teket örökített meg.

298 E képeit két műo. kollázs, v. 60x90x50 cm. Mgt. vésztársával — Pintér Józseffel és Beszédes 294 Lehel István kiállítása. Szeged, 1962. Katalógus. Bev.: Bálint Sándor.; Tóth Miklós: Lehel István kiállításáról. Délm. 1962. dec. 18.; Akácz László: Lehel István kiállítása. Délm. 1969. márc. 4. ; Fenákel Judit: A természet belső világa képekben. Lehel István kiállítása Szegeden. Csm. Hírlap, 1969. márc. 8. 295 Tárlatvezetés. Lehel István. Szegedi Egyetem. 1970. febr. 23. (Tanai Lajos) T. L.: Lehel István hagyatéka. Délm. 1973. áprl. 3. 296 Akácz László: Hemmert János. Tiszatáj, 1969. 8. sz. aug. 756. 297 Szelesi Zoltán: III. Megyei Képzőművészeti Kiállítás. Délm. 1953. okt. 15.; Szelesi Zoltán: Méltón köszönti a felszabadulást a IV. Megyei Képzőművészeti Kiállítás. Szegedi Tükör, 1954. okt. 1.; Szelesi Zoltán: Helyi képzőművészetünk eredményei és további feladatai a megyei kiállítás tükrében. Délm. 1956. aug. 29.; Szelesi Zoltán; Szegedi Képzőművészek Kiállítása. Tiszatáj, 1957. nov.; Szegedi Képzőművészek retrospektív Kiállítása. 1945—1958. Katalógus. Bev.: Szelesi Zoltán. 298 Két festő, tíz munkás. Szeged felszabadulásának ünnepére készül két szegedi művész (Hemmert János és Pintér József). Délm. 1959. szept. 18.; (Szelesi Zoltán) szelesi: Három fiatal szegedi festő (Hemmert János, Pintér József és Sándor Lajos). Délm. 1955. dec. 6. 298