Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

művészet szilárd útján haladó odesszai képzőművészek témájukat éppen úgy merítik a történelmi-forradalmi múlt epizódjaiból, mint kommunizmust építő nagyvárosuk jelenéből. Szocialista-realista felfogású alkotásaikból, legyen az karakteres portré, sokalakos munkaábrázolás vagy kedvelt tengerrészletfestés, egyaránt sugárzik az emberbe vetett hit és hazai környezetük szeretete. „Jobban megismerni egymást, erősíteni az egységet és a barátságot a béke és felvirágzás nevében" — fogalmazta meg szegedi tárlatuk célját az Odesszai Képzőművészek Szövetsége.

271 Ennek kölcsönös egyetértését tükrözte az a sikeres cserekiállítás, melyet 1970 tavaszán huszonnégy szegedi művész 169 alkotásából Odesszában megrendeztek.

272 A szovjet-magyar képzőművészeti kapcsolatok helyi kiszélesülését mutatja, hogy a szegedi és vásárhelyi festők, szobrászok törekvéseiről az Iszkusztvóban méltatóan írt az 1969 őszén nálunk járt I. Szvetlov moszkvai művészettörténész. A szegedi műtermekben szerzett benyomásai kapcsán Dér István, Fontos Sándor, Cs. Pataj Mihály és Pintér József munkásságát figyelemreméltóan elemezte.

273 Szintén a megyei képzőművészek eredményességét dicséri, hogy 1970-ben, „A magyar Alföld művészete" címmel a berlini Altes Museum-ban megrendezett kiállításon hat szegedi és hét vásárhelyi festő, szobrász vett részt. Szereplésükkel a meghívott hazai művészek létszámának több mint egyharmadát képezték.

274 * Ha a különböző szegedi kollektív tárlatok után néhány helyi művész egyéni kiállítását is figyelembe vesszük, azt tapasztaljuk, hogy Szeged mai képzőművészetében a festészettel és szobrászattal együtt a grafikai fejlődése is jelentősnek mondható. A harmincas években Buday György által elindított — Vadász Endre és Bordás Ferenc neveihez is kötődő — helyi fametsző-kultúra hagyományait a mai szegedi grafika számára Kopasz Márta (1911—)

275 közvetítette, akit az egykori Buday-kör egyetlen itt élő aktív művésztagjának kell tekintenünk. A közel négy évtizedes rajzpedagógiai és alkotóművészi munkássággal rendelkező Kopasz Márta Szegeden született, és mint a város ösztöndíjasa kezdte pályáját. Tanulmányait 1930—36 között végezte az Iparművészeti Főiskolán, ahol Haranghy Jenő, Simay Imre, Helbing Ferenc és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Diplomáját kitüntetéssel nyerte el, s neki ítélték a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egyszeri ösztöndíját. Ezt követően Szegedre került és az itteni egyetemen — a külföldre távozott Buday György után megüresedett — grafikai lektori állást 1938-ban ő töltötte be. E munkája mellett Felvinczi Takáts Zoltán művészettörténeti tanszékén is működött. Oktató munkája eredményeként ismét ösztöndíjat kapott, amelylyel népművészeti tanulmányokat folytatott Kalotaszeg vidékén és a székely-földön. Grafikai lapjait elsőízben 1938-ban mutatta be („Fürdő nők", 1938) a szegedi egye271 Odesszai Képzőművészek Tárlata. Szeged, 1969. Katalógus. Bev. : Odesszai Képzőművészek Szövetsége. 272 Szeged. Dokumentációs és képzőművészeti kiállítás. Odessza. 1970. Bev.: Tóth Béla és Szelesi Zoltán. 273 Erdei Mihály: Szovjet műkritikus véleménye a vásárhelyi és szegedi festőkről. Tisza táj, 1970. 9. sz. szept. 892. 274 Szegedi és vásárhelyi művészek a berlini kiállításon. Tiszatáj, 1970. 9. sz. szept. 895. 275 Temesváry József: Levél Kopasz Márta grafikusművészhez. Délm. 1941. nov. 29.; Nikolényi István: Kopasz Márta. Délm. 1966. dec. 29.; Semsey Andor: Szegedi fametsző művészek. Délm. 1967. jún. 11.; (Galambos Ferenc) bos.: Kopasz Márta. Kisgrafikai Barátok Köre Értesítője. Bp. 1968. 520.; Kopasz Márta grafikái. Délm. 1969. jan. 12.; „Az én világom". Meghívó. Szeged, 1970. máj. 27. Bev.: Kopasz Márta.; (Akácz László) A. L-: Kopasz Márta világa. Délm. 1970. okt. 20. Min dolgozik? Kopasz Márta. Csm. Hírl. 1973. máj. 27. 290