Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)
Egy-egy lakóépület, iskola és egyetem előcsarnokát, auláját, vagy tanácsi intézmény, utazási iroda és étterem interieur-jét kétségtelen, hogy az ún. díszítőszobrászati, illetve murális jellegű alkotások teszik bensőségessé. Ezt igazolja elsősorban a Csongrád megyei Párt- és Tanácsháza szegedi épületének előcsarnoka, ahol Somogyi József „A munka" és Kiss István „Éneklő Ifjúság" с sokalakos domborművei láthatók, melyeket Simon Ferenc vörösrézlemezből készült, falat díszítő madarai gazdagítanak. 125 Az első emeletet Paizs László mezőgazdasági témájú mozaikja, a nagytermet pedig Király József faragott lécekből készült helyi jellegzetességeket szimbolizáló kompozíciója díszíti. 126 A Kolozsvári téri általános iskola falát Szandai Sándor halakat ábrázoló vörösréz domborítása, a Tisza-parti Gimnázium folyosóját viszont Mészáros Géza leányalakokat sorakoztató kerámia-falképe teszi esztétikusabbá. 129 Szintén kerámia-lapokból készült Végvári Gyula „Szegedi szimbólum" с falképe, mely a Tisza-parti Sellőház előcsarnokában van. 128 Horváth Sándor iskolai tudományokat elvontan érzékeltető kerámia-samott domborműve a Béke utcai általános iskola szélfogó falát díszíti. 129 Végezetül a Tisza-szálló ebédlőjének faldekorációját említjük meg, melyet Szentiványi Lajos színes sgrafittóként („Halászok" és „Aida-részlet"), Konecsni György pedig monokróm-szürke, sokfigurás pannóként („Magyar ifjúság") oldott meg. 130 A szálló halljában Redő Ferenc és Vörös Rozália halászjeleneteket ábrázoló nagyméretű gobelinje készült. 131 Az Oskola utcai Alabárdos Étterem belső kiképzését Rédai Ferenc tervezte, díszkapuját pedig Meszlényi János életképeket megjelenítő vörösréz-domborításával borították. 132 A városi tanácsháza felújított házasságkötő-termébe Engels József életfát szimbolizáló fémplasztikája, a helyi IBUSZ-iroda (szintén Rédaihoz kötődő) modernizált belső terébe viszont Mészáros Mihály órakompozíciója került. 133 Az újabb murális munkák közé tartozik Kádár György „Olajbányászok" с falképe és Szalay Ferenc fiatal ünneplő munkásokat ábrázoló pannója. Kádár alkotása az újszegedi pártiskola, Szalay műve pedig a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának székháza számára készült. 134 Ha városunk változó arculatának külső jegyei után Szeged kulturális összképéről is szólani akarunk, úgy megállapíthatjuk, hogy a fent említett földrajzi és gazdasági feltételek, s az ennek kapcsán kibontakozó urbanizáció, egy kulturális központ kialakítását itt lehetővé teszi. Az országosan megnyilvánuló decentralizálódás nyomán — más vidéki nagyvárosokkal együtt — Szeged is Budapest egyik ellenpólusú partnerévé válik, amint ezt egykor Erdei Ferenc akadémikus nagyhatású vitaindító előadásában kifejtette. Szeged szellemi karakterével foglalkozó elemzése nyomán igen széleskörű és figyelemreméltó polémia zajlott le a Délmagyarország hasábjain. 135 Poszthumusz könyvében, az 1971 májusában megjelent „Város és vidéke"-ben, — melyben Csongrád megyét tekinti át — többek között kifejti, hogy „Szegedre egyformán jellemző kétféle szellemi arculat. Egyik, a ,couleur 125 Délm. 1970. márc. 26., márc. 28., ápr. 14. 126 Délm. 1970. jan. 28., 1970. ápr. 7. 127 Délm. 1970. ápr. 8., ápr. 10. 128 Délm. 1970. ápr. 17. 129 Délm. 1970. jan. 6. 130 A jelzett művek (kb. 3X4 m 2 ) 1964-ben készültek. 131 A nevezett gobelin 1966-ban került a Tisza-szállóba. 132 Délm. 1970. febr. 1. 133 Délm. 1970. jan. 30., 31. 134 Délm. 1970. (Hír); Délm. 1971. jan. 29. 135 Ökrös László: Szeged szellemi karaktere. Délm. 1969. áprl. 4.; Szeged szellemi karakterével kapcsolatos vita: 1969. ápr. 20-tól júl. 13-ig jelent meg a Délmagyarország hasábjain. Ezt foglalja össze „A vita summája" с cikk. Délm. 1969. júl. 20. 238
