Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

mellett díszítő-szobrász képesítést nyert. 1963-ban, a Csongrád Megyei Tervező Vállalatnál kezdte meg tevékenységét. Munkásságához kötődik: a mórahalmi fürdő díszkapuja és kőrácsa, a csongrádi mozi s a vásárhelyi nyolcvan lakásos új bérház díszrácsa, a Bethlen Gimnázium oldalszárnyának díszfala, Szegeden pedig az odeszszai-lakótelepen elhelyezett ivókút és kőrács.

89 Stefániay neve azonban inkább tűzzománcai révén, az itteni nyári tárlatokon 90 való rendszeres részvétele („Madarak és emberek", 1967.; „Új esztendő", 1970.), valamint Budapesten 1968 és 1970-ben rendezett önálló kiállításai által vált ismertté. Gondolatoktól sűrített zománcábrázolásairól írja Kulka Eszter: „...az ember, aki az előző korszak képein még nyugalmasan állt társai között, ült gyermekével az ölében, vagy madarat röpített, most gyötrődve vívja harcát a világosság és a sötétség határmesgyéjén, a kétféle irányban húzó erők között („A félelem napjai", „Az öröm napjai", 1968)... Legtöbbjük a régi ikonokra jellemző kompozíciós elvet követi; középen a főtéma sokszor zománckeret nélküli rézlemez domborítás, s körülötte kisebb színes képek bontakoztatják ki a mondanivalót."

91 Amint említettük, a Budapesten lakó művészek közül Fischer Ernőnek (1914—) volt a legszorosabb kapcsolata Szegeddel, mivel rajztanán állása, több mint másfél évtizeden keresztül az itteni Tanárképző Főiskolához kötötte. A losonci születésű Fischer tanulmányait 1936-ban Oldrich Blazicek festőművésznél kezte Prágában, majd Budapesten folytatta. 1939-ben Aba-Novák Vilmos, 1946—49 között Kmetty János keze alatt tanult. 1951—58-ig, a Népművészeti Intézet Képzőművészeti Osztályát irányította. 1958-tól kezdve tanít Szegeden, s 1963-tól 1974 derekáig, a helyi Tanárképző Főiskola rajztanszékének vezetője, s innen ment nyugálományba. Modern szellemű festményeivel 1954-től szerepel a különböző vidéki tárlatokon és a budapesti országos kiállításokon.

92 Szegedi kollégáival csoporttárlatot 1962-ben a Móra Ferenc Múzeumban rendeztek először.

93 Ekkorra már megfogalmazta saját ars poétikáját, melyben azt vallja: „...szeretnék mai, XX. századi lenni, úgy hogy festményeim embertartalmúak, humánummal telítettek legyenek."

94 Művészetelméletileg konkretizált célkitűzését Fischer Ernő az elmúlt másfél évtized során figyelemreméltó festészeti eredményekkel igyekezett megvalósítani. Ezt tükrözik azok a képei, melyeken a szintetikus kubizmus és az absztrakt expresszionizmus kifejezési lehetőségeit kamatoztatja. Cizelláltan műves igényű, finom dekorativitású kompozíciói legtöbbször külföldi városkép-emlékeket („Notre Dame", 1964.; „Prága" 1970.) jelenítenek meg. De asszociatív utalású figurális műveket („Harlekin", 1965.; „Fekete menyasszony", 1970.) és átírt jellegű csendéleteket is szívesen fest. Alkotásai közül a „Velence" с képe (1964) a Móra Ferenc Múzeumba került. Fischer a Szegedi Tanárképző Főiskola művésztanárainak — évtizedes hagyományú — bemutatkozásain rendszeresen részt vesz.

95 Itteni önálló kiállítását — fővárosi tárlata 89 N. K.: Stefániay Edit. Délm. 1965. febr. 18. 90 Szegedi Nyári Tárlat. Móra Ferenc Múzeum képtára. Katalógus: 1965,-66,-67,-69,-70. 91 Kulka Eszter: Stefániay Edit kiállítása. Délm. 1968. máj. 3. 92 Szegedi Képzőművészek Kiállítása. Móra Ferenc Múzeum képtára. Szeged, 1964. Katalógus. Bev.: Szelesi Zoltán.; Szegedi Téli Tárlat. Móra Ferenc Múzeum képtára. Szeged, 1965. Katalógus. Bev.: Szelesi Zoltán; Dér Endre: Fischer Ernő kiállítása Békésen. Művészet, 1972. aug. 8. sz. 35. 93 Szegedi Állami Pedagógiai Főiskola művésztanárainak képkiállítása. Móra Ferenc Múzeum képtára. Szeged,^ 1962. Katalógus. Bev.: Szelesi Zoltán. 94 Szegedi Állami Pedagógiai Főiskola művésztanárainak képkiállítása. Móra Ferenc Múzeum képtára. Szeged, 1964. Katalógus. Bev.: Szelesi Zoltán. 95 Kulka Eszter: Főiskolai művésztanárok kiállítása. Délm. 1967. okt. 13.; Kulka Eszter: iskolai művésztanárok kiállítása Szegeden. Művészet, 1968. jan. 1. sz. 28. 15* 227