Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)
és változatos volt. Figurális kompozícióin („Olvasó lány") és tájábrázolásain kívül önarcképeit állította ki, melyek töprengően keresó' és magára talált fiatal festőnó't mutattak be, a tartalomnak megfelelő' szenvedélyes vagy nyugodt eló'adásmódban. Tury Mária két évtizeddel ezelőtti első szegedi kiállítását számos jelentős hazai és külföldi tárlaton való eredményes részvétele követte. A Munkácsy-díjas művésznő kapcsolata most sem szakadt meg szülővárosával, mert — a különböző helyeken levő épületdíszítői alkotásain keresztül — konstruktívvá, dekoratívvá érlelődött, egyéni formanyelvű képeivel („Három nő", 1965, „Kertszék", 1970), a szegedi nyári tárlatok rendszeres szereplője. A szegedi származású Budapesten élt művészek sorába tartozott a nem rég elhunyt Rozsnyai Zoltán (1920—1972) is, aki szintén középiskoláinak elvégzése után ment a fővárosba. Itt előbb a Képzőművészeti Főiskola növendéke, majd az intézmény munkatársa lett. Ezt követően a műszaki egyetemre került rajztanárnak. Első önálló kiállítását Szegeden, 1962 őszén rendezte meg. A több mint száz képből álló tárlata főleg grafikai alkotásokból állt. Világhírű békeharcosok, énekesek, írók és művészek, mint E. Cotton, P. Robeson, Laxness és Cserkaszov éppúgy néhány jellemző vonallal megörökítve, mint hétköznapi életünk névtelen hősei közül egy-egy dolgozó, pihenő munkás vagy paraszt alakja. Rozsnyai gazdag témájú rajzai, illusztrációi a legkülönfélébb lapokban és szépirodalmi művekben jelentek meg. Nevével a helyi újságokban nemcsak jelzett szereplése alkalmával találkozunk, hanem már 1947-ben is, amikor fiatal főiskolásként egy országos plakátpályázat harmadik díját nyerte el. Emlékkiállítását 1973 nyarán Budapesten mutatták be. 77 A mai könyv-illusztrátoraink élvonalába sorolható Kass János (1927—) a nagyatyját tiszteli abban a Kass Jánosban, aki a szegedi Hungária-szálló egykori tulajdonosa volt. A régi szegedi család művészet-pártolását bizonyítja, hogy a két világháború között számos tárlat nyílt meg az akkori Kass-szálló halljában. A Szegedről a fővárosba került Kass János tanulmányait az Iparművészeti Iskolán kezdte, majd a Képzőművészeti Főiskolán Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György keze alatt 1951-ben fejezte be. Első önálló kiállítását 1967-ben a Dürer-teremben rendezte meg, melyet az év márciusában a Móra Ferenc Múzeumban is bemutatott. 7 * Kass ekkor már közel másfél évtizedes grafikusi gyakorlattal rendelkező Munkácsydíjas művész volt, akinek az 1958-i brüsszeli világkiállításon szerepelt pannóját ezüstéremmel jutalmazták. így szegedi tárlata érett művész gazdag munkásságáról adott számot. Illusztrációi közül a Kékszakállú herceg várához, József Attila verseihez és Madách két művéhez: Az ember tragédiájához és a Mózeshez készült grafikáit, valamint a Nyomda-ciklus с sorozat pár lapját tárta a szegedi közönség elé. Mózes fejéről archaizált, tömbszerű márványszobrot készített. A szegedi szabadtéri játékok idején a Móra Ferenc Múzeumban évenként megrendezett ún. „Szép könyv"-kiállításokon — többek között — Kass János újabb nyomdagrafikai tervei is bemutatásra kerültek. Legutóbb, 1973 decemberében rendezett ismét kamara-kiállítást Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Központban. Ezúttal ex-libriseket és apró rézkarcokat láthattunk tőle, melyeknek változatos tematikáit a magyar népművészetből merítette. 77 Szegedi képzőművész országos kitüntetése (Rozsnyai Zoltán). Délm. 1947. aug. 10.; Szelest Zoltán: Rozsnyai Zoltán tárlata. Délm. 1952. nov. 6.; (Szelesi Zoltán) Sz. Z.: Búcsú Rozsnyai Zoltántól. Délm. 1972. okt. 21. 78 Kass János kiállítása. 1967.jan.—febr. Kult.Kapcs. Intézete. Katalógus. Bev.: Juhász Ferenc; Kulka Eszter: Kass János kiállítása. Délm. 1967. márc. 14. Lásd még: Keresztury Dezső: Új látomás a Tragédiáról. Tükör, 1966. 18. sz.; h. gy.: Kass János illusztrációi Madách Mózes-éhez. Magyar Nemzet, 1966. dec. 25. 222
