Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

berendezés által. A fából levő barokk főoltár 1713-ban Sárecz György költségén készült. A szószéket Graf Antal (1700-as évek közepén működött) szerzetes fráter faragta, akitől a sekrestye berendezése is származik. Keze nyoma talán a főoltár kiképzésén és egyéb itteni faragott munkákon (húsvéti gyertyatartó készlet, kottatartó, stb.) rajta van. A többi egyházi jellegű mű alkotói közül a bécsi Gruber Antalt említjük meg. Vele készíttettek az alsóvárosi fuvarosok 1777-ben egy Szent Vendelnek szánt oltárképet. Hauzinger József János (1728—1786) osztrák barokk festő nevéhez pedig a Szent Antalt, Szent Ferencet és Nepomuki Szent Jánost ábrázoló Az alsóvárosi templom főoltára. 1713. Szeged Graf Antal : Szószék az alsóvárosi templomból. 1714. Szeged oltárképek kapcsolódnak. A Rajna mellékéről ide telepedett Aisenhut József (XVIII. sz. második fele) szobrász kezétől származik a Szent Kereszt oltár (1775), továbbá a Fájdalmas Szűzanya oltárának megújítása (1776) hozható vele kapcsolatba. A rendkívül gazdag és változatos anyagú Ferences Kincstár ötvösművei közül — Patakyné kiemeli — a lőcsei Szilassy Jánosnak 1764-ből való ,„tűzben pikturált" kelyhét, mely az osztrák Josephus Schätz! aranyozott ezüst kelyhével együtt a gyűjtemény főbb értékei közé számít. 2* 19