Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

Bortnyik Sándor) és itteni festőink, szobrászaink munkásságát neves budapesti szakemberek (Rabinovszky Máriusz, Pogány Ö. Gábor) kísérik figyelemmel.

15 A kollektív rendezvényeken kívül az önálló egyéni bemutatkozások is, mint amilyen N. Kovács Mária — a több évig Szegeden élt — szobrászművész sikeres kiállítása volt gyakran helyet kaptak; sőt külföldi művész, a délszláv Kujudzsics Zs. Dezső plasztikai kiállítást rendezett Szegeden, mely a magyar—jugoszláv képzőművészeti kapcsolatok kialakítására adott első reményt.

16 A tárlatok sorából társadalmi üggyé emelkedett az 1948 őszén — a Hungária-szálló nagytermében — létrehozott ú. n. „Híd kiállítás", mely nemcsak erkölcsi, de anyagi hozzájárulást is jelentett művészeink részéről az ekkor újjáépült szegedi híd javára.

17 Az érdekes rendezvényeken kívül, a múzeum kapunyitásával, díjtalan képzőművészeti szabadiskolák beindításáról, valamint Juhász Gyula, Móra Ferenc, Radnóti Miklós, József Attila szoboravatásairól adnak — többek között — híreket az újságok.

18 Ha egyelőre nagy vonásokban is, de kezdett kialakulni Szeged új képzőművészetének arculata. Jóllehet, hogy az indulás időszakának művészeti eredménye még erősen megosztott értékű volt, de ki kívánhat egyértelmű fejlődést olyan korszak kezdetén, melyet a születő új és a halódó régi harca jellemez. Az 1945 utáni helyi képzőművészeti kultúra kibontakozásában szerepet játszott az itteni egyetem művészettörténeti tanszékének működése, mely a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum kiváló vezetője, Felvinczi Takáts Zoltán (1880—1964) tevékenységéhez fűződött. Az 1939-ben professzornak ide kinevezett Takáts néhány évig Kolozsvárott tanított, majd 1947-ben ismét a szegedi egyetemre került, és 1950ben történt nyugdíjaztatásáig itt tanított. Mellette, intézeti tanárként Nagy Zoltán (1908) működött, aki később az esztergomi múzeum igazgatója lett. Szegeddel kapcsolatos írásaira már hivatkoztunk. Takáts és Nagy által tartott művészettörténeti előadásokon, az egyetemi hallgatókon kívül, a helyi festők közül is többen résztvettek. Takáts Zoltánnak néhány olyan szegedi tanítványa is volt, akik közül páran nála doktoráltak, illetve a későbbiek során ismert művészettörténészek lettek. Ezek közé tartoztak : Gönczi Eva, Dávid Katalin, Fehér Zsuzsa, T. Simon Ilona, Lehel István és 15 (Örvös Lajos) Ö. L.: Szegedi kultúrtervek. Délm. 1945. ápr. 22.; Nagy Zoltán: Szeged hivatása a délkelet-európai művészetben. Délm. 1947. júl. 27.; Buday György előadása a szegedi egyetemen. Délm. 1947: nov. 27.; Művészeti Hírek. (Bortnyik Sándor előadása Szegeden.) Szabad Művészet, 1948. jan. 6. sz. 229.; Rabinovszki Máriusz: Vidéki művészeink. A Képzőművészek Szabadszervezete Vidéki Csoportjának I. Kiállítása. (Erdélyi Mihály és Vinkler László.), Szabad Művészet, 1947. 154.; A kultuszminiszter küldötte (Pogány Gábor Ö. a szegedi képzőművészek tárlatán.) Délm. 1948. aug. 6. 16 Kovács Mária szobrászművésznő kiállításának ünnepélyes megnyitása. Délm. 1947. ápr. 4.; (Lökös Zoltán) l. z.: Két képzőművészeti kiállítás (N. Kovács Mária és Kujundzsics Dezső tárlata.) Délm. 1947. ápr. 10. 17 Híd-kiállítást rendeznek a szegedi képzőművészek. Délm. 1948. nov. 8. 18 Kapunyitás a Kultúrpalotában. Megrongálódott Munkácsy „Honfoglalás"-a. Sz. Népsz. 1946. okt. 23.; Megnyílt az angol kiállítás a múzeumban. Sz. K. Újs. 1946. nov. 28.; Díjtalan képzőművészeti tanfolyam a dolgozóknak a Madách utcai általános iskolában. Délm. 1948. febr. 12.; Bíró László: Művészettörténet a munkástanfolyamon. Délm. 1948. máj. 26.; Képzőművészeti szabadiskola nyílik augusztus elsején. Délm. 1949. júl. 17.; Képzőművészeti szabadiskola nyílik Szegeden. Délvidéki Hírlap (továbbiakban: Délv. Hírl.) 1949. júl. 23.; A képzőművészeti szabadiskola iránt nagy az érdeklődés. Délm. 1949. szept. 4.; Szobrot Juhász Gyulának. Sz. Népsz. 1947. okt. 9.; Juhász Gyula szoborbizottság egyhangú lelkesedéssel fogadta el Petri Lajos szobortervét. Sz. Népsz. 1947. dec. 4.; Elkészült a Juhász Gyula-szobor mintája. Délm. 1947. dec. 4.; Juhász Gyula szobrának elkészítésével Petri Lajos szobrászművészt bízták meg. Sz. Népsz. 1948. jan. 4.; Ortutay Gyula avatja fel a Szegedi Pantheonban február 8-án Móra Ferenc szobrát. Sz. Népsz. 1948. jan. 13. ; Legyen Móra-kultusz. (Felavatták Móra-szobrát). Sz. Népsz. 1948. febr. 10.; Ortutay Gyula kultuszminiszter leplezi le Radnóti Miklós költő szobrát a Szegedi Pantheonban. Szegedi Hírlap (továbbiakban: Sz. Hírl.), 1948. máj. 1. 208