Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

igényére helyi képzőművészeink ez évben még két kiállítást rendeztek. 7 Mindez azt bizonyítja, hogy a szép képeket és szobrokat szeretik és kívánják a tömegek és nem rajtuk múlott, hogy eddig nélkülözni voltak kénytelenek. Első képzőművészeti rendezvényeink a régi és az új harcát, a vajúdás állapotát mutatták. Ez vonható le többek között az említett első tárlatról megjelent újságcikkből is, mely megállapítja, hogy „...a kiállítás anyagában sokféle stílus mutatkozik meg. Sok a fiatalos, nyugtalan formakeresés. Megállapodott művészeti iránya alig egy-két festőnek van. A képek között felbukkan egy-kettő, mely szakít а Г art pour Г art elvével és irányzatot visz a művészetbe."

8 A fejlődés útja valóban nem mutatkozott könnyűnek, s a kezdeti évek helyi képzőművészeti állapotát a bizonytalanság jellemezte. A Tisza-parti város új életének realista módon történő ábrázolása művészeink számára még kialakulatlan feladat volt. Az eszmei tisztázódást szolgálva, a szegedi sajtóban egymás után jelennek meg a művészetelvi cikkek, mind magyar, mind szovjet szakemberek tollából.

9 Ugyanekkor fokozódott festőink és szobrászaink szervezettsége is. 1946 júliusában megalakult a Szegedi Szépműves Céh,

10 mely feladatául tűzte ki az itt élő művészek támogatását, valamint egy szegedi művésztelep létesítését. A Szépműves Céh elnöke Dorogi Imre festőművész lett. A vezetőség mozgalmat indított a múzeum újjáépítéséért, továbbá művészettörténeti előadásokat rendezett. Ugyanez év, vagyis 1946 őszén létrejött a Szegedi Művészeti Tanács

11 is, melynek célkitűzése volt, hogy az irodalmat és a művészetet közkinccsé tegye, s felkarolja a széles munkás, paraszt tömegekből feltörő tehetségeket, akiknek nagyrésze a múltban elkallódott. Az 1949-ben működni kezdő Képzőművészek Baráti Köre

12 a közönség és a festők, szobrászok szorosabb kapcsolatának megteremtésén fáradozott. Ezek a gombamódra szaporodó művészeti társulások — csakúgy, amint erre a fővárosban is találunk példákat — bár különböző célkitűzésűek voltak, de születésük abból a közös törekvésből fakadt, hogy „...valami mást kell teremteni, mint ami a két világháború közti korszak hivatalos művészete volt."

13 Ha a felszabadulást követő évek helyi képzőművészeti életét vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a tárlatok egyre sűrűbbé és rendszeresebbé válnak.

14 Városunk kulturális és művészeti felemelkedése érdekében programot kijelölő cikkek íródnak (Örvös Lajos, Nagy Zoltán), magas színvonalú előadások hangzanak el (Buday György, 7 Szabadtéri kiállítást rendeztek a szegedi képzőművészek július 29-én. Időnk, 1945. aug. 15.; Karácsonyi tárlatot rendeznek a szegedi képzőművészek a Klauzál-téri Virágh-cukrászda szalonjában. Délm. 1945. nov v 25. 8 (-): A szegedi írók, Újságírók, Képzőművészek és Színművészek Szabad Szakszervezete színvonalas és érdekes kollektív kiállítást rendezett a DISZ székházában. Délm. 1945. márc. 25. 9 Háy Károly László: Szabadságharc és művészet. Délm. 1945. márc. 15. ; Zsellér Endre: A képzőművészet szerepe az országépítésben. Délm. 1945. áprl. 1.; Donászy Kálmán: Haladás és korszerű művészet. Délm. 1945. ápr. 8.; Varsavszkij Lev: Ismerjük meg a Szovjet művészeit. Délm. 1946. aug. 25. 10 Megalakult a Szegedi Szépmíves Céh. Délm. 1946. júl. 28.; A Szegedi Szépmíves Céh. Szegedi Kis Újság (továbbiakban: Sz. K. Újs.), 1946. júl. 28.; A Szegedi Szépmíves Céh elnöke beszél a tervbevett kultúrmunkáról. Sz. K. Újs. 1946. szept. 3. 11 A zenészek, az írók és a képzőművészek kijelölték képviselőiket a Szegedi Művészeti Tanácsba. Délm. 1946. okt. 18. 12 Képzőművészek Baráti Köre Szegeden. Délm. 1949. áprl. 23. 13 Délm. 1949. áprl. 23. 14 (Lőkös Zoltán) l. z.: Megnyílt a szegedi képzőművészek kiállítása a Kultúrpalotában. Délm. 1947. febr. 18.; (Dinnyés Ferenc) D. F.: A szegedi képzőművészek kiállítása. Délm. 1947. máj. 31.;. Ma délután nyílik meg a szociáldemokrata képzőművészeti kiállítás. Szegedi Népszava (továbbiakban: Sz. Népsz.), 1947. nov. 29.; Megnyílt a szegedi képzőművészek kiállítása a Fórum Klubban. Délm. 1947. dec. 16. 207