Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

az a szegedi tárlat képezte, melyen 1926-ban Nyilasy, Károlyi és a többi helyi festők társaságában szerepelt.

108 Ettől kezdve nemcsak a helyi, de a fővárosi kollektív tárlatokon szintén megtaláljuk képeit,

108 s egyik plakátterve díjnyertes lett. 1948-tól mint a Szegedi Vasutas Képzőművész Kör vezetője tevékenykedik, és a nemzetközi vasutas képzőművészeti kiállításokon részt vett.

110 A hivatásos körvezetők 1958-as budapesti tárlatán a díjazott művészek közé került. Szőke Győzőt a Tisza természeti szépségein kívül, a vízen és a partokon zajló hajósélet is alkotásra ihleti. Tüzes koloritú festményeit az alföldi mesterek hagyományainak megértése és eredményeinek egyéni hangon való felhasználása jellemzi. 1960-ban néhány szegedi müvésztársával — többek között, a pikturális felfogásban hozzá közel álló két akvarellistával, Rimanóczi Gézával és Szekfű Jánossal — csoportkiállítást rendezett, melyen főleg helyi témájú festményeivel („Tisza-part", 1960.) képviseltette magát.

111 Ezt követően az itteni Képcsarnok kiállító termében önállóan szerepelt 1961 őszén. Azóta — mint említett két kollegája — ő is visszahúzódott, s az elmúlt évtizedben csak a képzőművész köri tárlatokon állít ki. Kivéve legutóbbi gyűjteményes rendezvényét 1972 tavaszán Szegeden. Szőke Győző kizárólag olajfestményeket mutatott be a kiállításokon. Csizmazia Kálmán és Aino Hakulinen viszont évtizedeken át akvarellel, pasztellképekkel vettek részt a csoportos és egyéni tárlatokon. Mindkettőjük kifejezésmódját a valóságelvű szemlélet jellemzi, ezen belül azonban Csizmazia a tárgyiasabb, Hakulinen pedig az oldottabb ábrázolásmód hívei közé tartozik. Egyikük sem szegedi születésű, mert pályájuk során kerültek és telepedtek le városunkban. Legkorábban 1932-ben Csizmazia Kálmán (1904—) választotta otthonául Szegedet, amikoris a helyi Siketnémák Intézetébe rajztanárként elhelyezkedett. Itt három évtizeden át tanított s odaadó pedagógiai munkásságáért többször kitüntették. О maga is már gyermekkorában elvesztette hallását, amely meglehetősen zárkózottá tette. A kürtösi születésű Csizmazia iskoláit Aradon és Besztercebányán végezte, ahol Skuteczky Döme bíztatta, hogy festőpályára lépjen. Első mestere Révész Imre volt, aki mellett a kecskeméti művésztelepen 1923—27-ig tanult. Ekkor készítette a „Cigánymuzsikus" (1924) с pasztellképét, melyet a Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban is bemutatott. Révész nevelte rá, hogy meglássa, megszeresse és lefesse az Alföld táji szépségeit. 1927-ben került a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Glatz Oszkár növendéke lett. Glatz „finom naturalista" szemlélete, józan valóságlátása, ember iránti őszinte érdeklődése Csizmaziára nagy hatással volt. Innen van, hogy a tájfestés mellett emberábrázolás is foglalkoztatja. Szakmai horizontjának tágítására külföldi tanulmányutakat tett és különböző művésztelepeken dolgozott. Szorgalmas kalotótevékenysége révén, a helyi kollektív tárlatokon való szereplésén kívül, Szegeden 1932—1970-ig hat ízben volt önálló kiállítása, de akvarelljeivel bemutatkozott 108 Lengyel Vilma (L. V.): Szerdán nyílik meg a Kultúrpalotában a Képzőművészeti Társaság Kiállítása. Délm. 1926. dec. 8. 109 Szegedi Képzőművészek Retrospektív Kiállítása, 1945—1958. — Katalógus. Bev.: Szelesi Zoltán. Szeged, 1958. 110 Nemzetközi Vasutas Képzőművészeti Kiállítást rendeznek Bécsben (Szegedi festők és szobrászok a tárlaton) Délm. 1958. febr. 23.; Т. В.: Szegedi amatőr képzőművészek. — Kultúra, Művészet, Sport. Bp. 1970. 18—19. 111 Hat szegedi festőművész kiállítása (Aino Hakulinen, Kopasz Márta, Rimanóczi Géza, Szekfű János, Szőke Győző és Vincze András tárlata.) Délm. 1960. febr. 28.; Hat szegedi festőművész műhelyéből. Délm. 1960. márc. 6.; Hat szegedi festőművész kiállítása. Katalógus. Bev.: Szelesi Zoltán. Szeged, 1960. 6—8. Szőke Győző kiállítása. Délm. 1961. szept. 7., szept. 28. 112 Szelesi Zoltán: A Vasutas Képzőművész Kör jubileumi kiállítása. Délm. 1964. máj. 26.; Szőke Győző tárlata. — Délm. 1972. áprl. 1., 6. 198