Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

Márta pályakezdésére is. Kettejük közül a városunkból szintén elkerült és becsültté vált Bordás alkotómunkásságáról szólunk röviden. A Budaynál néhány évvel fiatalabb Bordás Ferenc (1911—) Temesváron született. Családjával került Szegedre és itt végezte középiskolai, majd medikusi tanulmányait. Korán megnyilatkozó tehetségével — a már említett — Devich Sándor foglalkozott. Bordást grafikusi hajlamainak kibontakoztatásában, elsősorban is a fametszésre Buday György példája ösztönözte. A rézkarc művelése iránt pedig Hubert Weyty-Wimmer bécsi mester keltette fel érdeklődését, noha az akkoriban Szegeden freskózó Aba-Novák Vilmos is lekötötte. Bordás Ferenc grafikusi pályakezdését az igen termékeny munkálkodása tette reményteljessé. Jól tükrözi ezt, hogy a szegedi képzőművészek 1937-es kiállításán ő szerepel a legtöbb — 42 különböző témájú — fametszettel." Jelentősek a Berezeli A. Károly „Fekete Mária" с misztérium-játékában megjelent fametszetei (1927), valamint az „Erdélyi album" с (tizenkét) fametszet-sorozata (1942). Bordás lendületét a második világháború bár megakasztotta, de nem teljesen, mert szovjet hadifogsága alatt egy antifasiszta művészcsoport élén dolgozik, s társaival háborúellenes plakátokat készített. Hazakerülése után, a felszabadulás első éveiben Székesfehérváron orvosként dolgozik, szabadidejében pedig — többedmagával — képzőművészeti kört vezet. Grafikai tevékenysége teljes kötetlenségében az ötvenes évektől kezdve — Budapesten való végleges letelepedését követően — bontakozott ki. Színes linókkal gazdagítja a fametszés fehérfekete műfaját, sőt az akvarell- és táblaképfestésben is nagy gyakorlatra tesz szert. Bordás Ferencet már kezdettől fogva eltöltötte a művészet irántivágy, melynek végülis a kisgrafikában mesteri művelője lett, jóllehet polgári foglalkozása szerint orvos volt, aki hivatása mellett hódolhatott csak művészi szenvedélyének. Az eddigi — több mint négy évtizedes — alkotói munkásságát értő módon összefoglaló Galambos Ferenc szerint: „...a grafikus Bordás Ferencnek a fametszet a kedvelt anyaga. Kezdeti korszakában, főleg kisgrafikáiban, népi ösztönzésű realizmust használt, enyhe expresszív beütéssel s a groteszk egyéni alkalmazásával. Népi ihletése azonban nem a népművészeti formakincs utánzásában vagy utánérzésében jelentkezik, inkább a néplélek maradéktalan megértésében s ennek grafikai visszaadásában. Ehhez a művészt sokban hozzásegítette pszichologizáló hajlama és filozofikus beállítottsága is. A valósága fellazításában az expresszionizmust igen korán a szürrealizmussal váltotta fel, amely nemcsak ismeretlen és újszerű asszociációkat kínált, de a mélylélektan rejtett világában is otthonossá tette, anélkül, hogy grafikai rejtvényeket szült Bordás Ferenc- volna ... Ami Bordás Ferenc festészetét Erdőben. 1938. rézkarc. 18x13 cm. MFM illeti, — itt is a realizmus ölelkezik a szür99 Városi Múzeum és Szegedi Képzőművészeti Egyesület Ismertető, XXVII. Egyesületi Tárlat, 1937. 11.; Képzőművészeti kiállítás. Délm. 1937. febr. 23. 194