Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)
Vadász Endre : Kínai árus. 1931. rézkarc. 28x23 cm. Mgt. (1929—31) összegeiből Olasz- és Franciaországban (Párizsban többször megfordulva) tanulmányutakat tett. Külföldjárása után a debreceni zsidó gimnáziumban rajztanárságot vállalt. Itt 1936-ig, Budapestre történt felköltözéséig maradt. 83 A fővárosban hazai és külföldi megrendelőinek megbízásából fa- és linómetszeteket, rézkarcokat készített, melyekben még Debrecenben nagy gyakorlatra tett szert. Szellemes megoldású, választékos szinkontrasztokra épített festményeken kívül illusztrációk, exlibrisek és üdvözlőkártyák sorozatát hozta létre. Műveivel nemcsak a budapesti önálló kiállításain (Ernst Múzeum, 1929—31; Tamás Galéria, 1937), de a külföldi tárlatokon is sikere volt. Szegedről bár végleg elkerült, mégis időnként (1934) hazahozta legújabb alkotásait, hogy azokat szülővárosában bemutassa. így 1936 tavaszán Buday Györggyel rendezett Szegeden közös tárlatot. Ugyancsak ekkor és itt kerül kiadásra a „Haláltánc" с önálló albuma (Szeged, 1936) is. A fasizált harminc-negyvenes évek fordulója az ő számára is megpróbáltatásokat hozott. Ez az árnyékos időszak az ekkoriban készült sötét tónusú festményeiben és néhány komorrá vált grafikában kifejezést nyert. Az egyébként is szerény, zárkózott természetű Vadász Endre mind magányosabbá lett. 1943-ban munkatáborba vitték. Gyenge, érzékeny idegei nem bírták elviselni a rázúduló embertelenséget és egy év múlva, 1944 júniusában — a fasizmus áldozataként — Gödöllőn öngyilkosságot követett el. Szegedi magántulajdonban őrzött alkotásai közül a művész öccsének gondozásában levő Vadász-hagyaték a jelentős, melyet az 1971 júniusában rendezett emlékkiállításon, a Móra Ferenc Múzeum képtárában bemutattak. 84 1974-ben több műve, köztük egy sötét tónusú „Önarckép"-e a Móra Ferenc Múzeumba került. 1967 tavaszán a szegedi múzeum nemcsak a helyi, de az egész modern magyar művészet vonatkozásában is nagy adósságot törlesztett. A városunkból 1938-ban elkerült, Londonban letelepedett, s ott európai hírű grafikussá lett Buday György (1907—) hatvanadik születési évfordulójának tiszteletére, a neves mester alkotásaiból gyűjteményes kiállítást rendezett. 85 A tárlat létrehozásában a múzeumnak fontos segítséget nyújtottak Buday Szegeden élő hozzátartozói — anyja és húga — azzal, ho gy a régebbi és újabb grafikai műveket, eredeti angol és magyar nyomdatermékeket, értékes fényképeket stb. a kiállítás rendelkezésére bocsátották. A megemlékezés sikerére jellemző, hogy Buday György szegedi tárlatát a Magyar Nemzeti Galéria is bemutatta (1967 július), s a művész alkotótevékenységének nemzetközi értékű jelentőségével, a szakmai és irodalmi folyóiratokon kívül a napi sajtó is terjedelme83 Soó Rezső: A mai debreceni grafika. Debrecen, 1935. 16—19. 84 Tavaszi tárlatok. Délm. 1934. áprl. 1.; Vadász Endre kiállítása. Délm. 1936. áprl. 5.; Akácz László: Vadász Endre emlékkiállítása. Délm. 1971. jún. 13. 85 Kulka Eszter: Buday György kiállítása. Délm. 1967. áprl. 16. ; Csaplár Ferenc: Buday György gyűjteményes kiállítása Szegeden. Tiszatáj, 1967. jún. 6. sz. 570—571. 188