Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

kívül 1919 októberében önálló kiállítást rendezett.

22 A proletárdiktatúra után ő is külföldre emigrált. Olaszországból évek múltán jött haza, és többtagú családjának fenntartásáért sokat küzdött.

23 A szegénységben élő festőt barátja, Czibula Antal, volt direktóriumi tag támogatta. Cs. Joachim a felszabadulás után, 1945 nyarán az elsők között rendezett kiállítást. A Kultúrpalotában ezúttal több mint másfélszáz képét mutatta be, melyek között főleg színes, impresszionisztikus tájak és jellegzetes emberábrázolások szerepeltek.

24 Idős korában Budapestre költözött és múzeumi képek másolásával is foglalkozott. Nyolcvankét évesen Gyulán hunyt el. A harmincas évek elejére eső munkásmozgalmi tevékenység megnövelte az illegalitásban működő, szocialista eszmékkel telt emberek üldöztetését. A kommunista perek már a Tanácsköztársaság bukása után gyakran helyet kaptak az újságok hasábjain, a magyarországi fasizmus előretörésével pedig megsűrűsödtek. E pörök legtöbbje nevetségesen eltorzított formában nagyította fel a valóságos tényeket, melyeknek sokan ártatlanul estek áldozatul. Ezzel kapcsolatban szólanunk kell arról a politikai jellegű perről, melynek egyik vádlottja Dinnyés Ferenc (1886—1958)

25 szegedi festőművész volt. Dinnyést már ifjúkora óta a piktúrán kívül a műszaki kísérletezés szenvedélye töltötte el. Még az első háború előtt konstruált egy technikailag újszerű fúrógépet. Találmányát szabadalmaztatta, sőt a városnak is felajánlotta megvásárlásra, azonban nem talált érdeklődésre. Húsz évvel később viszont, 1933-ban, a kommunista perek idején e szabadalom Dinnyést politikai konfliktusba keverte. Egy rendőrségi besúgó által azzal vádolták, hogy találmányát a Szovjetuniónak akarja eladni. Házkutatást tartottak nála és a megtalált műszaki tervet elkobozták. Dinnyést letartóztatták és a hadirokkantként kapott trafik engedélyét, mely a család egyetlen biztos jövedelemforrása volt, megvonták. Ügyét a Füssy László-féle kommunista szervezkedési per keretében tárgyalták.

26 Miután kiderült, hogy egy már szabadalmazott találmány nem lehet hadititok, a festőt azért tartották további vád alatt, mert Füssyvel barátságban lévén, ennek államferforgató terveiről nem tett kötelességszerű jelentést a hatóságnak. Dinnyést egy hónapi fogházra ítélték, melyet a száz napig tartó vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vettek. Mindez hozzátartozott a hazai munkásmozgalom üldözéséhez és a szocialista gondolkodású művészek meghurcolásához. Dinnyés Ferenc szegény, Dabas környékére való szülők gyermekeként 1886ban született Budapesten. Középiskoláit a fővárosban végezte. Pályáját 1903-ban, az Iparművészeti Iskolán kezdte, ahol Papp Henrik ismertette meg a rajzolás elemeivel. A fiatal művészjelöltnek az anyagi nehézségekkel küzdő szülők nem tudtak gondtalan tanulást biztosítani, azért szabadidejében mint plakáttervezőnek és díszletfes22 Juhász Gyula: Szegedi művészek kiállítása a Kultúrpalotában. Délm. 1919. máj. 18.; C. S.: A tárlat. SzN 1919. máj. 25.; Joachim festményei. Délm. 1919. okt. 17.; Joachim Ferenc kiállítása. SzN 1919. okt. 19.; Joachim Ferenc festőművész képkiállítása. Délm. 1919. okt. 23. 23 Csányi Piroska: Miből élnek a szegedi festők? Délm. 1938. dec. 25. 24 Joachim Ferenc képkiállítása a Kultúrpalotában. Délm. 1943. aug. 5.; G. Ä".:Csejthey Joachim Ferenc képei. Szegedi Népszava, 1945. aug. 7.; (Szász Ferenc) sz.f.: Joachim Ferenc képkiállítása. Délm. 1945. aug. 9. 25 Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete a Tanácsköztársaság idején. — Tanácsköztársaság Csongrád megyében. Szeged, 1959. 157—168.; (Szelesi Zoltán) sz. z.: Kis Szegedi Művészettörténet. XVII. Tiszatáj, 1968. május, 5. sz.; (Apró Ferenc) A. F.: Dinnyés Ferenc (1886—1958). Szegedi Műsor, 1973. áprl. 2—3.; Szelesi Zoltán: Festészet a Tisza-partján (Dinnyés Ferencről is). Művészet, 1973. aug. 8. sz. 13. 26 Nem kerülnek statáriális bíróság elé a fantasztikus kommunista szervezkedés gyanúsítottjai. Délm. 1932. júl. 13.; Izgalmas szembesítések a kommunista-per tárgyalásának harmadik napján. SzN 1933. jan. 13.; Ötévi fegyházra ítélték Füssy Lászlót, Dinnyést egy hónapra... Délm. 1933 jan. 15. 171