Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)
látványos „Zenélő órá"-ja (1930), mely a Kémiai Intézet Dóm-téri homlokzatát dekorálja. A fenti felsorolásba nem vettük bele azokat a szobrászokat, akik Szegeden születtek, vagy akik huzamosabb ideig itt munkálkodtak, mert róluk kissé részletesebben szeretnénk szólani. Ezek közé tartozik : Taiszer János, Vígh Ferenc és Papp József. A törökbálinti származású Taiszer János (1878—1951) tanulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte. Ezt követően a pécsi Zsolnay gyárban dolgozott tervezőként. A század elején Amerikába ment, ahol (1906—09 között) egy chichagói kerámia gyárban mintázóként helyezkedett el. Hazatérése után hosszú ideig a MÁVnál teljesített szolgálatot,- majd a húszas évek végén Szegeden telepedett le. Az ő műve — többek között — Klebesberg fehérmárvány plakettje (1929), mely a szegedi múzeumba került. A Fogadalmi templom belső építészeti munkálataiban Taiszer is részt vett. Tőle való az a világháborús „Hősi-emlékmű" (1934), amely az újszegedi Rózsa Ferenc Szakközépiskola (régi tanítóképző) udvarán áll. 30 A volt jezsuita templom homlokzatán levő „Kálvária" műkő-kompozíciója, a művész halála előtti években készült. Utolsó kiállítását Szemenyei Ferenc szegedi festővel közösen rendezte meg, 1937 őszén az Iparcsarnokban. Akkori sajtókritikája szerint „...naturalista megoldást választó szobrász, keményen kifejező erővel dolgozik, inkább a viszszaadás, mint az újraélés a célja." 31 Vörösmarty Mihály- és Vitéz János-reliefjei, valamint Böhm Károly-mellszobra a Pantheonban vannak elhelyezve. Vígh Ferenc (1881—1948) rövidebb-hosszabb ideig kénytelen volt szülővárosát, Szegedet elhagyni. Az Iparművészeti Iskolán (1902—03-ban) Mátrai Lajos és Stróbl Alajos növendéke. A következő évben (1904) elnyerte Szeged művészeti ösztöndíját, amelyből a müncheni akadémián B. Schmidt mellett képezte magát tovább. 32 1905ben hazalátogatott és a nyarat a nagybányai festőiskolában töltötte. Az ekkor mintázott „Kuruc" с szobráról hírt adott egy szegedi újság. 33 Utána újra Münchenbe utazott, ahol sikerült műveiből kiállítást rendezett. Ezt követően rövid tanulmányutat tett Párizsba (1909), s innen francia művészfeleséggel tért vissza Szegedre. A Dugonics Társaság megbízásából ekkor készítette a „Mikszáth-plakett"-et, amely országosan is sokszorosításra került. 34 Vígh mintázta meg — többek között — Makó Lajos, az akkori szegedi színigazgató portréját (1910) és Magyar Gábor arcmását (1912). 35 Feleségével, Chevalier Antónia (1886—1922), francia származású festőnővel 1911 novemberében a szegedi múzeumban közös tárlatot rendezett. Kiállításukkal kapcsolatban Szőri József méltatta a festőnő impresszionista tájait és elismeréssel írt Vígh plasztikáiról is. „Különös hajlandóságot árul el Vígh Ferenc — jegyzi meg Szőri —, a síremlék-tervezések iránt. Vígasztalhatatlan bánatok formája ül síremlékein. Pedig egyszerű felületű építészeti motívumokkal és néhány mérsékelt mozgású alak kombinálásával oldja meg a feladatokat." 36 Ezek a vonások jellemzik Vígh alsótanyai „Honvédsíremlék"-ét (1913) 37 is. A két világháború között több mint másfél évtizedig Vígh Ferenc Rákospalotán élt, ahova felesége korai halála (1922) után telepedett le. A harmincas évek végétől szerepelt ismét a szegedi kiállításokon. 30 Hősi-emlékmű tervek a Kultúrpalotában. Délm. 1934. febr. 4. 31 (Vér György) v. gy.: Szemenyei Ferenc és Taiszer János kiállítása. Délm. 1937. szept. 26. 32 A szobrásznövendék kérelme (Vígh Ferenc). SzH 1902. aug. 15.; Szegedi szobrásznövendék Münchenben. SzH 1904. júl. 24.; Egy művésznövendék ösztöndíja. SzH 1904. szept. 14. 33 A gipsz-kuruc. SzH 1905. júl. 6. 34 Szegedi művészek: Vígh Ferenc. SzH 1909. okt. 10. 35 Vígh Ferenc szobrai. Délm. 1910. dec. 25. „Szeged Kis Lexikona". 36 (Szőri József) dr. Sz. J.: Vígh Ferenc és Vígh Ferencné kiállítása. Délm. 1911. nov. 24. 37 A honvédsíremlék. Szoborleleplezés Alsótanyán. SzN 1913. máj. 13. 164
