Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

mert, ún. St. Gallen-i típusú alaprajz a Kárpát medencében... A XII. század végén... alakítják ki azt a három hajós, igen gazdag kivitelezésű templomot, melyet az eddig ismert nemzetségi monostortemplomok alapján feltételezhettünk... A XIII. század elején előcsarnokkal bővítik. Ennek kapuzatát díszíthették azok az oszlop-szobrok, melyek művészi kivitelezése bizonyos szempontból fölülmúlja a pécsi faragványokét is... A tatárjárás során a templomot felégették, az újjáépítésnél az előcsarnokot lebontják és köveit a kolostor alapjaiba ágyazzák. Innen kerültek napvilágra az oszlopszobor töredékek is. A helyreállítás után a templomot és a hozzá tartozó kolosOszlopszobor töredék, A Dömötör-torony. XII—

XIII. sz. Szeged Pusztaszer. XII—

XIII. sz. tort fallal és sánccal övezték. 1318 őszén Róbert Károly a kolostort birtokló szeri Pósánál vendégeskedik. Ekkor éli Szer utolsó fénykorát ... Szer monostora ásatása eddigi megfigyeléseinek alapján — állapítja meg Trogmayer — a korábban ismertnél lényegesen gazdagabb román kori építészetet kell feltételeznünk a Dél-Alföldön. Valószínűnek kell tartanunk, hogy az ország többi nemzetségi monostorát is a XI. században kezdik építeni."

5 Szeged legrégibb műemlékének tekinthető a Dömötör-torony, melynek négyszögletes alsó része a XII. sz. második feléből való. Bejárati ajtaja fölé került a XII. századi ún. „Szegedi Kőbárány" (Agnus Dei) harmóniát sugárzó alakja. 1719-ben, amikor Szeged a török uralom után „szabad királyi város"-i rangját visszanyerte, ez a szimbólummá lett ábrázolás belekerült a város címerébe is. A Kőbárány témájával 6 Trogmayer Ottó: Szer monostora. Művészet, 1973: 8. sz. 3. 11