Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

zér," máskor „Árpád," hol pedig „Honfoglalás" címen nevezi a korabeli sajtó. Ezek a „változások és fedések" minden bizonnyal kompozícióik kialakulási stádiumaival függnek össze. Rudnay „Pusztaszeri országgyűlésién kimutatható Munkácsy „Honfoglalás"-ának hatása, ennek elemzésével azonban most nem foglalkozunk. Arra viszont utalnunk kell, hogy e műveknek sorsa is megegyezik, ugyanis mind Munkácsy, mind Rudnay nagy vászna éles vitát váltott ki. A művészek felfogását, a művészi invenció szabadságát érő támadásokkal szemben, Munkácsy és Rudnay is hitükben való meggyőződéssel tiltakoztak.

39 Rudnay július második felében ismét felkereste Szegeden működő tanítványait. Örömmel vette tőlük a hírt, hogy az itteni művészetkedvelők egy-egy csoportja olykor ellátogat a főiskolások közé. A mester és növendékeinek jó viszonyáról, valamint Rudnay ideális oktatási módszeréről, korrektúráiról híven tájékoztat egyik akkori tanítványának, Rimóczi Józsefnek, a Debreceni Tanárképző Intézet rajztanárának visszaemlékező írása,

40 amelyben szegedi emlékeiből — Juhász Gyuláról, TardosTaussig Árminról és a művésztelep kiállításáról — sok érdekes momentumot elevenít fel. A Szegeden tartózkodó Rudnaytól sajtónyilatkozatot is kértek a sikeresen létrehozott művészteleppel kapcsolatban. Idézzük szavait: „...nem mertem bízni Szegedben, eleinte. Oly sok mindent hallottam innen. És most mégis megvan... A néhányaké az érdem."

41 Kérték, hogy maradjon kissé hosszabb ideig a városban, de ő ezt azzal hárította el, hogy Makón és Vásárhelyen levő művésztelepeire is el kell látogatnia. A „Dél-Magyarország" már augusztus 1-én jelzi, hogy a három alföldi város művésztelepeinek az a szándéka, hogy a hónap vége fele kiállítással és bállal összekötött műsoros esttel zárják be Rudnay növendékeinek nyári munkásságát. „A befolyó összes jövedelmet — írja az újság — a művésztelepek kivétel nélkül a szegénysorsú növendékek segélyezésére fordítják."

42 Ez valóban úgy is történt. Rudnay szegedi művésztelepének kiállítása augusztus 29-én a kultúrpalotában nyílt meg. Este az újszegedi vigadóban műsoros bált rendeztek, ahol színészeken kívül Móra Ferenc és Juhász Gyula is szerepelt. A költő erre az alkalomra „Turandella" címen szatírát írt, amely az ő bevezető játékával került színre.

43 A táncrevü mellett képsorsolás gazdagította a programot. A művésztelep kiállításáról Lengyel Vilma szegedi műkritikus hosszú cikket írt a helyi újságba. Ebben méltatja a Rudnay növendékek itteni szereplését, felvonultatja a különböző alkotói karakterű művésznövendékek más-más témájú és felfogású képeit, így a cikkíró felsorolási rendjében Istokovits Kálmán bizarr hatású nagy vásznai, Ferenczy László friss szépségű és Csóka változatosan kifejezett tájai után a lírai Chôma József, a színes Darvas László, majd a robosztus Misztrik Ernő munkáit említette meg. A női kiállítók közül Junger Kató harmonikus, Kemény Éva nemes hangvételű és Záray Ilona helyi tárgyú képeit emelte ki. A továbbiakban Kupfers39 Bényi László: Rudnay. Bp. 1961. 21—22. 40 Lásd: Szelesi Zoltán: Rudnay Gyula szegedi művésztelepe. — Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. Szeged, 1969. 189—204.; Itt teszünk említést egy másik Rudnay-tanítvány, Csertő Ferenc, elhunyt szegedi festőművész, rajztanár feljegyzéseiről is, amelyben mesterének a képzőművészeti főiskolán tartott néhány előadását rögzíti 1927-től. Ebből a feljegyzésből egy Rudnaytól származó megállapítás így hangzik: „A művészetnek nincsenek elvei, csak törvényei. Elveket lehet változtatni, de a szabály, a törvény az, amiben minden, a Művészet is örök!" 41 Vér György: Rudnay Gyula Szegeden. Délm. 1926. júl. 23.; Rudnay Gyula tanítványai. Színház és Társaság, 1926. júl. 26. Az 1926 nyarán Szegeden működő Rudnay-növendékek közül Dobóczky Gizella ma is itt él. 42 Művészesttel fejeződik be a szegedi művésztelep működése. Délm. 1926. aug. 1. 43 Bál, revü, montmartrei éjszaka — kétezer korona. Délm. 1926. aug. 29. 133