Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

pis Antal 1963-ban megjelent dokumentatív jellegű írása után — felmérni.

12 Személye és munkássága körül egyre inkább gyűrűzik a hazai érdeklődés. Könyvei kerülnek (egyelőre csak sokszorosítva) lefordításra, rá való emlékezések és életművét körüljáró cikkek jelennek meg mind sűrűbben. Sőt a székesfehérvári múzeum 1969-ben egy Moholy-Nagy kiállítást is rendezett, melyen — többek között — a művész ritkaság számba menő fiatalkori rajzainak és akvarelljainak egy részét mutatta be. Ezek az „írásos, műtárgyi és dokumentációs feltérképezések" plasztikusan tükrözik az eddig nálunk méltatlanul feledésbe merült nagyhírű mester munkásságát, s azt a fontos szerepet, melyet Moholy-Nagy László századunk művészetének modernné válásában magas szmten betöltött. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó Perneczky Géza megállapítása „...Moholy-Nagy a hiányzó láncszem Kassák kép-architektúrája és a konstruktivizmus magyar unokáinak, Vasarelynek és Schärfer Miklósnak munkássága között.

13 A szinte országszerte megindult Moholy-Nagy kutatás jobbára a róla külföldi irodalom summázásánál tart. Tanulságos lenne azonban hazai pályakezdésének kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert momentumait (beleértve az itthon létrehozott alkotásait is ) felkutatni és vizsgálódás alá venni. Szegedi vonatkozásban elsősorban Péter László, Tóth Miklós és Ilia Mihály írtak Moholy-Nagyról a helyi és a fővárosi napilapba, illetve a Tiszatáj с folyóiratba. Az általuk feltárt, fontos, Szegedhez fűződő adatok újabbakkal bővülnek, s örvendetesen sűrűsödnek azok a szálak, melyek a nagy művészt városunkhoz kötik.

14 Moholy-Nagy (eredeti családi nevén: Weisz) László 1895-ben Bácsborsódon(egy Bácsalmás melletti kis faluban) született. Atyja valószínűleg földbérlő volt, tönkrement, kivándorolt Amerikába s nyomaveszett. így Moholy-Nagy Lászlót és öccsét, Ákost a magára maradt édesanyjuk nevelte fel. Szegeden a Pusztaszeri utca 4. sz. alatt laktak. Amint Péter László írja: „...Mohóiról jöttek ide, ott élt a fiúknak ügyvéd nagybácsija, dr. Nagy: ő támogatta a férfi nélkül maradt családot, az ő nevét vették föl később a fiúk."

15 Moholy-Nagy László a Szegedi Állami Főgimnáziumban végezte el középiskoláit. Érettségi után — 1913 őszén — felköltözött Budapestre, hogy a fővárosban jogot hallgasson. „Másodéves jogász — jegyzi fel róla Bodri Ferenc —, amikor a világháború kiszólítja az egyetem padjaiból, s az orosz frontra kerül. Ekkor már újra szorgalmasan rajzol, súlyos sebesüléséből lábadozóban (1917) már festeget is. Előbb Odesszában, majd Szegeden gyógyítják. Portréit, impresszionista stílusú tájképeit, egyéni stílusú kígyózó vonalak jellemzik (Ennek a korszaknak lehet példája a „Magyar rajz és akvarell — XIX. és XX. század" с kiállításon bemutatott és a katalógusban reprodukált „Öregasszony" toll-tus ecsetrajz.)"

16 12 Kampis Antal: Moholy-Nagy Lászlóról. Művtört. Dokum. Központ közleményei. III. „Bauhaus"-szám. Bp. 1963. 40—45.; Dénes Zsófia: Gyalog a baloldalon. Bp. 1965. 324.; (e. fehér): Négy név. Élet és Irodalom. 1966. 16.; Dénes Zsófia: Névjegy. Élet és Irodalom, 1969. okt. 18.; Komlós Aladár: Moholy-Nagy László, számadó juhász fia. Élet és Irodalom, 1969. okt. 25. 13 Perneczky Géza: Moholy-Nagy kerestetik. Megjegyzések a fehérvári Moholy-Nagy kiállítás után. Kritika, 1969. VII. évf. 12. sz. 28. 14 Szelesi Zoltán: Emlékezzünk Juhász Gyulával az elfelejtett Gergely Sándorról. Művészet, 1962. aug. 8. sz. 14—15.; Péter László: Juhász Gyula a forradalmakban. Bp. 1965. 253., 328.; Tóth Miklós: Moholy-Nagy László Szegeden. Délm. 1967. jan. 1.; Péter László: Moholy-Nagy indulása. Magyar Hírl. 1969. nov. 20.; Ilia Mihály (i.): 75 éve született Moholy-Nagy László. Tiszatáj, 1970, 7. sz. júl. 661—662.; Szelesi Zoltán: Moholy-Nagy emlékezete. Délm. 1970. júl. 19.; Péter László: Moholy-Nagy cikkhez. Délm. 1970. júl. 21.; Szelesi Zoltán: Moholy-Nagy szerényebb volt. Délm. 1970. júl. 22. ; Péter László: Moholy-Nagy László pályakezdéséhez. Tiszatáj, 1971. 11. sz. nov. 1039— 1047. 15 Péter László: Moholy-Nagy László pályakezdéséhez. Tiszatáj, 1971. 11. sz. nov. 1040. 18 Bodri Ferenc: Moholy-Nagy László. Látóhatár, 1967. júl.—aug. 7—8. sz.; Nagyvilág, 1971. jan. 118