Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

megkísérelte elnyerni Szeged művészeti ösztöndíját, melyet a helyi közvélemény nyomására a tanács kénytelen is volt neki odaítélni.

40 A kapott összegből újból külföldre utazott. Ezúttal hosszabb időt töltött távol, s nemcsak Párizsba, hanem Olaszországba is ellátogatott. Erről tanúskodnak derűs színű római és velencei városképei, valamint egyéb itáliai kikötőrészletei. Közben kitört az első világháború. Kukovetz Nana olasz koncentrációs táborba került, ahonnan csak 1918 tavaszán szabadult meg, s tért haza Szegedre. Ha Szeged képzőművészetének a Tanácsköztársaság ideje alatti helyzetét vizsgáljuk, arról győződhetünk meg, hogy Kukovetz Nana kezdettől fogva az élvonalbeli szervezők soraiban dolgozott.

41 A gyorsan pergő történelmi események arra késztették, hogy a Szegedhez közel eső Sándorfalván, majd Szatymazon húzódjon meg édesanyjával. A szintén idemenekült szegedi direktórium megbízásából munkás színjátszók részére díszleteket festett. Az ecset helyett azonban nagyobb szükség volt ekkor meggyőződéses szocialista hitére és kitűnő francia nyelvtudására, mellyel a veszélyben levő Tanácsköztársaság helyi feladatainak használni tudott. Egyesek szerint élete kockáztatásával éjszakánként kijárt a Fehértó melletti Kettős-határon túl táborozó francia-maláji katonákhoz és felvilágosító szókkal, átcsempészett röplapokkal igyekezett megnyerni a megszállók egyszerű katonáit a szocializmus, a béke eszméinek. Mindezt nem hagyhatta büntetlenül a felülkerekedett ellenforradalom. A kommunista nézeteket terjesztő művésznőt 1919 augusztus 5-én horthysta katotisztek meggyilkolták.

42 Kukovetz Nana kettétört életútját áttekintve, felmerül a kérdés: lehet-e enynyire rögös pálya és önfeláldozó politikai munka során művészit alkotni? Az igenlő választ meggyőző bizonyossággal kaptuk meg az 1960-ban rendezett emlékkiállításon .

43 Kukovetz Nana munkásságát elemezve érdekes kettőség figyelhető meg korai alkotásainál. Ezeknek egy része tárgyias, dekoratív szemléletű, s képeinek témája virages gyümölcscsendélet. Ezidőben készült tájábrázolásai viszont általában sötét, oldott tónusúak, kissé borongós hangulatúak. E képek a remény és kétségek közti állapot túlérzékenységét tükrözik, később e jelleg a nagybányai és a külföldi tanulságok következtében átalakul. Egyik írásában azt fejtegeti, hogy Greco, Cézanne és Hans Marées „a modern művészet forrásai."

44 E véleménye jól mutatja korszerű színvonalon álló művészetszemléletét. A francia posztimpresszionisták hatása Kukovetz Nana munkásságán többé-kevésbé érződik. Különösen néhány arcképén és a szegedi múzeum tulajdonában levő „Lovagló férfi" с művén. Párizsi alkotásai közül, a „Montmartrei részlet," a „Lóversenyen," a „Parkban," a „Párizsi körút," az „Interieur" és a „Notre Dame" с. festményeit is a szegedi múzeum őrzi. A kommunizmus eszméit bátran hirdető és ezért életét feláldozó Kukovetz Nanát méltó hely illeti meg a proletárfestők sorai között.

45 Szeged gazdag múltú képzőművészetének kimagasló fejezete a Tanácsköztársaság korára esik. E négy és fél hónap alatt olyan intenzívvé vált a helyi ábrázolómű40 Ifjú-e Kukovetz Nana? Délm. 1913. júl. 26. 41 A Szellemi Munkások Szakszervezetének ülése. Délm. 1919. márc. 6.; A kultúra demokratizálódása Szegeden. SzN 1919. márc, 7. 42 Exhumálják Kukovetz Nana holttestét. Délm. 1919. dec. 12.; Kukovetz Nanáról és tragikus haláláról Varga János volt direktóriumi bizottsági tag, munkásveterán emlékezett meg először, a „Tiszturak Szatymazon" 1919. augusztus 5. с cikkében. Délm. 1945. aug. 5. 43 Kukovetz Nana emlékkiállítás. Délm. 1960. szept. 18. 44 Kukovetz Nana: A modern művészet forrásai. SzN 1911. júl. 8. 46 A munkásmozgalomban részt vett szegedi festőkről rendezett megemlékezést a Hazafias Népfront. Délm. 1961. nov. 3.; Megkoszorúzták a mártírhalált halt Kukovetz Nana síremlékét. Délm. 1961. nov. 7. 8 Évkönyv 113