Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)
te szobrait. Csáky ifjúkori emlékeiről és később a Párizsban kialakult művészeti nézeteiről Bor Pál 1926-ban megjelent tanulmányai között ír. Alkotói megnyilatkozását Bor gondosan elemző cikkében — többek között — így jellemzi : „...Ő is, meg korunk is keresi a művészet kifejezési formáját önmagában, a lelke mélyén... Valami örököt ad Csáky minden művében : azt az ünnepélyes, előkelő hangot, egy mély belső rezgést, mélyen emberi megnyilatkozást, mely az ő sajátja." 25 Csáky neve az évek múlásával Magyarországon lassan feledésbe merült. De nem így Párizsban, ahol emberöltőnyi munkásságával a szobrászatban nemzetközi rangot vívott ki magának, s külföldön alkotásai számos modern múzeumban képviselik. 2& Nagyobb önálló kiállítása volt Londonban (1930), New Yorkban (1931), Párizsban (1935) és Budapesten (1936). A francia főváros múzeumaiban őrzött kubista szellemű művei a század elején megújhodott szobrászat pozitív jegyeit hordják magukon. A párizsi Modern Művészeti Múzeumban szereplő avantgárdé szobrászok mint J. Arp., R. DuchampVillon, Ch. Orloff, J. Lipchitz, O. Zadkine formakísérletező alkotásai között méltó helyet foglal el Csáky két nőalakja, melyek a modern szobrászati törekvések kiváló eredményeit tükrözik. A párizsi Modern Művészeti Múzeumban látható kubista nőábrázolásai (1914- és 1927-ből), valamint a Párizs Város Modern Művészeti Múzeumában levő konstruktív tömörségű „Leányfej"-e (1937) Csákyt a modern mesterek sorába emelik. Nem véletlenül állította őt Raynal, a kitűnő francia műkritikus Despiau, Maillol és Brancusi mellé, éppen ama sikeres törekvéseiért, melynek célja Raynal szerint: „...a naturalizmus által ellaposított művészet megtisztítása és fölszabadítása" volt. 27 Csáky alkotásaiból 1959-ben Budapesten kiállítást rendeztek. Ebből az alkalomból több mint félszázados távollét után a művész hazalátogatott. 28 Rövid időt szüCsáky József: Táncoslány. 1959. alumínium-ötv. Szeged, Klauzál tér 25 Bor Pál: Csáky és szobrászata. Bp. 1926. Képekkel. 26 Csáky Józseftől kapott feljegyzés szerint — többek között — művei vannak: a Párizsi Modern Művészeti Múzeumban (kő- és márványból való nőábrázolások, 1914, 1927 és 1937-ből): továbbá a Norfolki Múzeumban („Ülő nő", kő, 1927.); valamint a Rotterdami Múzeumban („Anya és gyermeke" kő, 1927.). Régebben a „Leányka mellképe" с bronz szobra és a „Kompozíció" c. gipsz-domborműve, a budapesti közgyűjteményekbe került A magántulajdonban levő szobrai közül a legtöbb Franciaországban („Gyermekfej" márvány, 1922.; „Párduc" mészkő, 1927.; „Álom", kő, 1931.) és Hollandiában („Anya gyermekével", kő, 1956.; „Szemérem", bronz, 1957. „Tavasz", bronz, 1959.) található. 1928-ban készült két kőszobra, a „Nő könyvvel", a Rotschild-gyűjteménybe., a „Fürdő után" с alkotása pedig — annakidején — Basch Lóránd tulajdonába került. Itt említjük meg, hogy Csáky tervezte a Párizs közelében levő Grosboisban — 1937-ben — a Franciaországban élő magyarok közadakozásából felállított Rákóczi-emlékművet. 27 Maurice Raynal: Néhány sor Csáky Józsefről. Magyar Művészet, 1929. 427. 28 Pongrácz Zsuzsa: Ötven év után újra itthon. Csáky József párizsi szobrász Budapesten. Magyar Nemzet, 1959. aug. 26.; Dutka Mária: Csáky József szobrászművész kiállítása. Magyar Nemzet, 1959. szept. 1.
