A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)
Tóth Ferenc: Makó településtörténeti vázlata
Periférikus városrészek A népesség szaporodása Makón a belterjes mezőgazdaság kialakulásához vezet, ugyanis a lélekszám emelkedése a föld elaprózódását, a zselléresedési folyamat meggyorsulását eredményezi. A meglevő földterület hagyományos gazdálkodási mód mellett nem képes ellátni a város lakosságát. E helyi sajátos gazdasági körülmények ösztönös társadalmi felismerése vezet a kertkultúra kialakulásához. A 19. század elejétől a helyi hatóság egyúttal korlátozni kezdi az idegenek betelepülését is. Ilyen határozatot olvashatunk: „Már több ízben meghatároztatott, hogy más helybéliek lakosnak bé nem vetettéinek, azért mivel az ide való születések is már nagyon megszaporodtak." 75 A város belterülete a 19. sz. második felében jelentősen bővül. 1861-ben alakult meg a „Makói Honvédegylet", mely többek között akciót indított ház nélküli tagjainak telekkel való megajándékozására. Az Orosz temetőn túl, Cigánybécs és a Gyilkostó közé eső ún. Csürhejárás területén ingyen telket osztanak ki a ház nélküli volt honvédeknek. A telkek kimérésével megbízott mérnök — Breuer Gusztáv volt honvédtiszt — helytelenítette, hogy a város legmélyebben fekvő területén lakótelepet létesítsenek; de a képviselőtestület utasította, hogy ne elvi dolgokkal foglalkozzék, hanem teljesítse a telekméréssel kapcsolatos megbízást. A képviselőtestület azért döntött a Csürhejárás kiosztása mellett, mivel ez a terület a város tulajdona volt, és más nem városi kézben levő ingatlanok kisajátításával járó huza-vona örök időre elodázná a teleprész megteremtésének lehetőségét. így születik meg — nemzeti lelkesedés eredményeképpen — Honvéd, ez az eleve elvetélt városrész. 48 szelleme az utcanevekben is tükröződik: Damjanich, Klapka, Bem, Türr, Perczel, Dembinszky, Aulich nevet viselnek az utcák stb. 76 Olyan nagymérvű a telekéhség a városban, hogy a Honvédban kiosztásra kerülő 1124 telek kevésnek bizonyul, így születik meg 1861-ben három másik kisebb városrész: Kelemenhíd, Cédulaház és Vágóhíd. Kelemenhíd 77 a Czuczor és a Tompa utca, valamint az Ószegedi út által határolt területen fekszik, közel 250 házból áll. Utcái állatokról (Oroszlán, Róka, Nyúl u.) és madarakról (Sas, Fülemüle, Rigó u.) kapták nevüket. A Cédulaház 78 mintegy 120 házból áll. Két helyen fekszik: a város északi szélén (a Mező és részben a Szegfű u. tartozik ide), és — bár ma már kevesen tudják — a Honvédtől északra fekvő terület (a Bánffy, Sziegeti, Szondi és a Szapári u.) az Április 4 útjáig szintén Cédulaház. Manapság a Cédulaház elnevezést nem használják, e terület Újváros fogalmába tartozik bele. Egyébként utcái is az újvárosi utcák folytatásaként jöttek létre. 75 MVL Tanácsülési jkv. 1802. 15. Lásd még Tanácsülési jzk. 1805. 6., 1813. 4. 76 Kelemen F., Száz éves a Honvéd városrész. Csongrád Megyei Hírlap 1961. január 29. 77 Kelemen Ferenc leírása szerint: „A szájhagyomány úgy tudja, hogy az 1700-as évek végén ezt a hidat a város — akkor fából — egy Kelemen nevű ácsmesterrel csináltatta. A munka elkészültével a hivatalos emberek kiszálltak annak átvételére. A mester ott jött-ment, magyarázott, felvilágosításokkal szo ; ált. Közben megszédült és belezuhant az akkor sokkal nagyobb Ér vizébe, úgy, hogy mire kihúz k, már nem volt élet benne. Az eset annyira hatott a környékbeliekre, hogy a hidat alkotójáról Kelemen hídnak nevezték el." Kelemen Ferenc: Makói helynevek, azok eredete és kapcsolatai. Makó, 1958. Kézirat a József Attila Múzeum Adattárában. E népies szómagyarázattal szemben a hidat a környéken lakó Kelemen Mihályról nevezték el. „A kőképtől fogva Kelemen Mihály mellett levő hídig... [töltik fel az utat]." MVL 1830—33. Mérnöki Hivatal iratai. (Kőkép = szobor a belvárosi római katolikus templom előtt.) 78 Nevét a mai Széchenyi utca végén, a régi Vásártér Cédulaházáról (= járlatház) kapta. Pálinkafőzdévé alakították át. Lebontva 1965-ben. 76»
