A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Tóth Ferenc: Makó településtörténeti vázlata

és Jakab rét 11 032 jugerum.) A belső legelők kiosztására 1861-ben került sor, minden belteleki ház után adtak egy járandót (=2200 D-öl). A következő övezetet alkották az ugar földek. Ez volt eredetileg a város szántóföldje. Területe 1779-ben 1498 jugerum. Ezeket a földeket a városból művelték, rajtuk eredetileg tanya nem épült. ,,A háromszori szántás itt még esméretlen. Az úgynevezett ugar földeket, mellyek a' szállásföldektől elkülönözve vágynak, megugarolják egyszer, a' második szántásba vetnek."

68 1720-ban még a lakos tetszése szerint ott szánt, ahol jól esik neki, ugyanis a határ nem volt telkekre parcellázva.

69 A vetésforgót határrészek szerint alakították ki. A határ egy része csupa kukorica, a másik csupa búza, a harmadik ugar.

70 Hatóságilag meghatározták, hogy pl. az ugarba kukoricánál egyebet vetni nem szabad.

71 Az ugar földeken túl következtek a szállás- vagy tanyaföldek. Az 1784-ben készült I. katonai felmérés térképszelvényei a makói határban 278 tanyaépületet tüntetnek fel. A tanyák eredetileg ideiglenes szálláshelyek voltak, de a 18. század végén már huzamosabban is kint lakhattak, ugyanis a fenti térkép legtöbb épület mellett gémeskutat is jelöl, a tanács pedig erőteljesen fellép a kint lakás ellen. „Már ennek előtte is tilalmaztatott, hogy valaki a városbul egész házi cselédjével a Szállására kiköltözködjön és ott lakjon, azért, mivel az ollyan ember mind a szolgálatok tellyesítését, mind a közönséges tartozásoknak megfizetését, és egyéb polgári és keresztényi kötelességeknek végbe-vitelét, a társaságon kívül való lakásával elmellőzi és elmulasztja, de az eo szomszédjainak is kárt tehetnek, ezért előhívattassanak, és nékiek megparancsoltasson, hogy cselédjeiket a városba hozzák és itten lakjanak, különben a szállások másoknak adódik."

72 A szállásföldek nagysága 1779-ben az igási, dali, rákosi, kopáncsi és csókási proediumok között 31 728 jugerum. Az urbáriáris sessiok kimérését Vertics József megyei rendes földmérő végezte el 1781-ben. Az urbáriáris telkek megoszlása: Colonicalis sessio 592 2/8 Nemes uraké 20 1/8 Egyéb (pap, tanító, nótárius, kántor, egyházfi) 8 7/8 621 2/8 sessio

73 A legtávolabbi zóna a külső legelő öve, a puszta volt, ahol rideg marhatartást folytattak. Később területét feltörték és szántóvá alakították át. Az itt épülő tanyák „Puszta" sorszámot kaptak. (1944-ben a Tanya számozás 1—1023-ig, a Puszta 1— 120-ig terjedt.) A termelési övezetekről szólva Erdei Ferenc megállapítja: „Ez a földrajzi elhelyezkedés a gazdálkodás racionális differenciáltságára és viszonylag magas színvonalára is utal."

74 68 Szirbik i. m. 24. J. 69 Csanád vármegye 1720. évi összeírása. (Nyers fordítás) József Attila Múzeum Adattára. 70 MVLTanácsülésijkv. 1815. 23. 71 MVL Tanácsülési jkv. 1808. 9. 1816. 20. 72 MVL Tanácsülési jkv. 1796. I. 73 Sessio = 56 jugerum (1100 D -öllel számítva). Vö. Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. Magyar Statisztikai Közlemények. Új folyam 12. Bp., 1896.44, 332. 1. — Vertics J., 1779. évi felmérés kimutatása. MVL Mérnöki Hivatal iratai. Az I. katonai felmérés 397 birtoktestet tüntet fel. — Erdei F., A makói tanyarendszer. Népünk és Nyelvünk 1932. 81—91., 140— 148., 193—198. 1. 74 Erdei F., Makó város történeti pályája: Makó, az első felszabadult magyar város (Szerk: Tamási Mihály) Makó, 1969. 15. 1. 69