A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Tóth Ferenc: Makó településtörténeti vázlata

Az 1857-i Mátéffy Pál féle térkép jelöli eló'ször a mai helyén a Tótkomlós felé vezetó' postautat (ugyanis korábban ez is Margitát érintve közelítette meg Makót). A fontosabb útvonalakat rendszeresen karbantartják, időnként gondoskodnak feltöltésükről, homokkal, kaviccsal történő felszórásukról.

63 A gyalogos közlekedés céljából a főbb utakon gyalogpallókat fektettek le.

64 „Makón a gyalogjárda — írja visszaemlékezéseiben Kassai Vidor 19. századi komikus színész — egymás mellé illesztett tenyérnyi vastagságú két szál fenyőfadeszkából volt, pallónak hívták. Még ma is előttem látom a honvéd tisztet, (aki embereivel ott várakozott valami ok miatt), amint szétvetett lábakkal állva, unalmában kardjával a palló szélét faragta."

65 Vásár- és piacterek Valamikor igen híresek voltak a makói vásárok. III. Károly 1724-ben engedélyezi a Judika, Szt. István és Erzsébet napi országos vásárok megtartását. A negyedik (Szt. Iván napi) vásár jogát pénzen szerzi meg a város földesurától. A gabona-,, a barom- és kirakodó vásárokat eredetileg a Maros-parton tartották. Később a Szt. László térre (ma: az újvárosi templomok utcatömbjei) helyezték át. 1858—1906-ig a Szegfű utcán túl, a kísérleti gazdaság környékén tartották, 1906-tól pedig a mai Vöröshadsereg útja végén, a Wekerle utca mellett. Vásárjaink rangjáról Szirbik Miklós így számol be: „gabonavásárja a' gyulai s szegedi után való; más élelmiszeri, vagy ülő vásárja pedig, a' szegedit itt is kivéve, ezen a' vidéken első. Országos vásáriban, gyalog vásárja alig van középszerű : barom vásárja az elsőbbek közzül való. Összvesereglenek abban a' megyebeli nagy kiterjedésű pusztákon gazdálkodó örmények; de meglátogatják, rendszerént a' felső, u. m. Pest, Fejér és Veszprém vármegyei kereskedők is."

66 A helypénz nagyságát a magisztrátus határozta meg. Szedését a tanács 3—4 évre bérbeadta a legtöbbet ígérőnek 5—600 forintért. A vásárok rendjéért, az előírások megtartásáért a vásárbíró felelt. Segítségére volt 3 utcakapitány és 3 bakter. A hetivásárokat szerdán és pénteken tartották. Helye eredetileg szintén a Marospart, legtovább a főtér, a mai Szabadság tér és jelenleg a Deák F. utca.

67 Külterület A város külterülete — főleg a török pusztítás következtében — hosszan észak irányba húzódik. Ennek következtében sok más magyar településhez hasonlóan, de azoknál tisztább formában szemlélhető a termelési övezetek rendje. A várost körülvették a szőlőskertek (Szentlőrinc, Ingó, Újhegy, Ardics, Kálváriamenti, Innenső- és Túlsó Jángor. Területe 1715-ben 510 kapás, 1779-ben 1498 jugerum — 1100 ölekkel számítva), veteményes- (a Szuszogó, Lesi, Borjúvár, Szentlőrinc, Kortyogó, Verébhegy, Kakás) és kenderföldek (Gerizdes, Kenyérváró). 63 MVL Tanácsülési jkv. 1801. 27/a. Mérnöki Hivatal iratai 1830—33. 64 MVL Tanácsülési jkv. 1806. 7. sz. 65 Kassai Vidor Emlékezései. Bp., [1840] 31. 1. 66 Szirbik Miklós i. m. 38. 1. 67 Eperjessy K., Vásárok a Marosparton. írások a régi Makóról. Makó 1928. —• Búzás L., Régi makói piacok. Csongrád Megyei Hírlap 1968. november 12. V* 67