A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Tóth Ferenc: Makó településtörténeti vázlata

Városrendezés A régi városrészek utcái eléggé rendezetlenek voltak: girbe-görbék, teli kiszögellésekkel, beugrókkal, sikátorokkal és zsákutcákkal. A 19. század elejétől már tudatosan is törekedtek a rendezettségre. 1806-ban lerombolással fenyegetik meg azokat a személyeket, akik engedély nélkül építkeznek.

56 13. kép. Fejérváry Ferenc: Makó városában lakozó izraeliták házaiknak, az azok között és körül lakó keresztények házaiknak és a két Újváros ábrázolatja. A. A nagyméltóságú földesuraság rezidenciája, B. Sóhivatal, sópajták., C. Izraeliták zsinagógája, D. Csanád vármegye háza, E. Az egyik Újváros, F. A másik Újváros, G. Kálvária, H. A római katolikusok régi temetője. 1815. (József Attila Múzeum) Az első városrendezési tervet Fejérváry Ferenc mérnök készítette el 1815-ben.

57 A Sóház (Kossuth) és a Kapitány (Széchenyi) utca közötti rendezetlen, ívelt vonalú utakat kiegyenesítette. A terv 6 év múlva valósult meg, ugyanis 1821-ben a Maros elöntötte a várost, „a zsidók házait rendre learatta"

58

. Az árvíz után Kőszeghy László püspök Giba Antal uradalmi földmérőt bízza meg a szentlőrinci városrész rendezésével.

59 Az ő tervei nyomán kapja meg mai formáját a korábban kanyargós Makó, 1901. Makó város utcajegyzéke. József Attila Múzeum Adattára: 133. A régi házszámok mutatója a háztulajdonosok ABC sorrendjében. MVL. — Kelemen F., A makói házszámok. Csongrád Megyei Hírlap 1958. május 19. 56 MVL Tanácsülési jkv. 1806. 24. 57 A József Attila Múzeum tulajdonában. Megjelent Tóth F., Gilitze István népköltő és az 1821-es árvíz. Móra Ferenc Múzeum Evkönyve 1971. 162—163. 1. között. 58 Gilitze I., P. Makó Várossának víz által való Pusztulásáról. Szeged 1821. 3.1. 69 A József Attila Múzeum tulajdonában. Megjelent Tóth F. i. m. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 160. 1. 62