A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Tóth Ferenc: Makó településtörténeti vázlata

A Maros vizének folyami sebessége aránylag nagy, ezért — különösen magas vízállás mellett — óriási energiával működik medre átalakításán. Makó közelében három hurokszerű kanyarulat keletkezett: a goszpodi, a baranyási és a szugolyi hajlat, sokszor veszedelmet hozva a városra.

44 1750 körül a Maros egyenesen a város szivének tartott, ennek következtében a régi (makói) templom a házak egy sorával a bánáti oldalra került. Elpusztította a második sor házat is a hozzátartozó kertekkel és utakkal együtt. A károsultak száma 77 család. A víz a mai református ótemetó' mellett, sőt a Liget u. egy részén folyt.

45 1754-ben új medret ásva végrehajtották Makónál az első részleges folyamszabályozást. A kanyarulatok végleges átvágására 1841—50 között került sor, s ezzel mintegy 800 méterrel eltávolodott a várostól a folyó. Régi utcanevek Az utcák elnevezésére viszonylag kevés adat áll rendelkezésünkre.

46 Szirbik Miklós a református eklézsia tagjait felsorolva 1763-ból az alábbi utcákat említi: Temető-, Hold-, Csapó-, (Szent)lőrintz-, továbbá az újvárosi l

ső

, 2

ik

, 3

ik

, 4

ik

, 5

ik

, 6

ik utcát. A régi iratokban a helymeghatározás körülírással történt: „A városháza előtt való kis hídtól a nagy hídnak dobogójáig" (A mai Szegedi utcának a Gőzmalom utcától az Érig terjedő része), „Gerizdes fellől, a Száraz malomiul kezdvén a N. vármegye kapuja előtt, vasárus bolt előtt, Sz. János kápolnája mellett a Botok fellől, a nagy híd dobogójáig

,

' (Vöröshadsereg útja, Felszabadulás útja, Lenin tér. 1854-ig a főtéren állt a Szent János kápolna, melyet a mai Görög-szabadságharcosok terére helyeztek át. Lebontva 1968-ban.)

47 1830-ban is sok még a körülírás: „Szilvásy úr lábjában való utza", Magazinum szeglete irányában levő zug (Bolygó utca), „Tarnay úr előtt való köz" (Rákóczi u. eleje), „Vármegyeház kapujával szemközt való utza" (Héderváry u.), ,,Dégi köze a Cath. Templom előtt" (Pázmány u.), „Túlsó egyenes utza" (Széchenyi u.) stb., de már konkrét utcanevek is előfordulnak: Orosztemplom utza (Toldy u.), Magazin utza (Köztársaság tér), Török temető utza (Batthyány u.), Szélső utza (Zrínyi u.), Városháza utza (Gőzmalom u.), Sokmalom utza (Görögszabadságharcosok tere), Nagy Zsidó utza (Deák Ferenc u.), Tarnay köze (Kazinczy u.), Prágai sor (Hajnal u.) stb.

48 Szirbik Miklós ugyanerről az időszakról írja : „Apróbb felosztása a' Városnak az Utszák által esik; mellyek elneveztetnek vagy formájokról, mint Hóid utsza, mivel fél hóid formájú; vagy mekkoraságokról, mint Nagy Utsza; Kis Utsza; vagy valami nevezetes helyről, mint Török, Ó-, Új-, Sido-, Orosz, Temető Utsza, Gerizdes, Hóhér telek; vagy valamely főbb épületéről, mint Vármegyeház-, Sóház-, Kapitányház-, Templom-, Kálvária utsza; vagy valamely nevezetes emberről, mint Panyor-, Pallagi-, Bába-, Gyurkutza-, Darótzi u. 's a't. Ezenkívül felosztatik Tizedekre, mellyeknek száma most 50."

49 44 Emlékezetesebb marosi árvizek: 1751 karácsony estéje, 1752. február 7. A legnagyobb pusztítást az 1821. július 3-i árvíz okozta. Minden harmadik ház összedőlt (összesen 871 épület, ebből 125 a zsidó fertályon), kipusztult 57 842 út (sor) szőlő. 45 Eperjessy K., a Maros szabályozása Makónál 1754-ben. Csanádvármegyei könyvtár: 12. Makó 1927. 46 A levéltári iratok mellől hiányzik az utcaneveket tartalmazó melléklet. Makói Városi Levéltár (továbbiakban MVL) Tanácsülési jegyzőkönyv 1851. június 7, Közgyűlési jzk. 1880. 226. 47 MVL Tanácsülési jkv. 1801-es 27/a. 48 MVL Tanácsülési jkv. 1830. 14. 49 Szirbik i. m. 27. 1. M)