A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)
Juhász Antal: Átokháza. Egy tanyasor települése és közösségi élete
téri térkép, 10 amely Öregátokházán 70 tanyát jelöl. Ha egyenletesen oszlanának el y minden száz méterre jutna egy tanya. Valójában néhol a két tanyatelket a kerítés választja el egymástól, másutt 150—200 méter távol vannak. A dűló' beépítettségét a talajadottságok, a földet birtokló család körülményei is meghatározták. 1919 óta főleg az átokházi iskolától a halasi határig szaporodtak a tanyák, különösen Felső-Átokházán, amely a régi szegedi határnak - Csengéié mellett — a várostól legtávolabbi területe. A 30-as években kiépült bajai országúton mérve a város 41—42 kilométer ide. Tanulságos, hogy itt is szegedi tanyákról való családok vertek gyökeret. Érdemes újból áttekinteni Átokháza betelepülésének teljes folyamatát: 1842 12 a tanyák (épületek) száma 1862 20 1884 37 1919 53 1965 70 A legutóbbi adat minden bizonnyal Öregátokháza tanyásodásának csúcspontját jelzi. 1965 óta néhány tanya, ahol már csak magukra maradt öregek éltek, elnéptelenedett s pusztulásnak indult. De Átokházán nem ez a jellemző! Sok család régi lakóházát átépíti, korszerűsíti, fiatal házasoknak még új tanya is épült. A mai települési helyzet elemzése azonban már túlmutat vállalt feladatomon. Mindeddig az örökföldes sáv tanyáit vettem számba. Amint a dűlőmenti járás parcellázása megkezdődött, ott is épültek tanyák, de csak kis részben a dülőút mellé. Sok bérlő az átokházi erdő közelébe vagy a föld derekára építkezett. A legutóbbi kataszteri fölmérés a dűlő 7,2 kilóméternyi hosszán, az egykori legelőn mindössze 17 útmenti tanyát talált. Mind a századforduló után épült, nagy része az 1920-as évek elején. Átokházán két szélmalom is volt: egyik a Tanács családé a felső-átokházi erdő közelében (ezt már az 1884. évi kat. térkép is jelöli), másik Széli József földjén, az iskolától délre. Az 1950-es évekre mindkettő elpusztult. A dűlőút és a bajai út kereszteződésében 1930-ban épült az ún. Petróczi-iskola, ahová a felső-átokházi és a rúzsajárási családok gyermekei jártak. Ugyanitt szatócsbolt nyílt, amely ma a földművesszövetkezet vegyesboltja. Mellette gyümölcsfelvásárló telep működik. 1950-ben, amikor Szeged határában önálló tanácsú községek létesültek, az átokházi tanyasor az azonos nevű kapitányság nagy részével Ásotthalom községhez került. Későbbi területrendezés során a dűlőnek az átokházi iskolától észak-nyugatra eső részét Öttömöshöz csatolták, — így ma a tanyasor nagyobbik része Öttömöshöz, kisebb része Ásotthalomhoz tartozik. Az átokházi tanyák jellege Öregátokháza tanyái — mint láttuk — tulajdonföldön létesültek. A Giba-térképről tudjuk, hogy az 1840-es években 6—7 kaszálóként használt parcella nagysága elérte a 80—100 holdat. Még a 19. század utolsó harmadában is voltak egy kézen 100 hold körüli birtoktestek a Tanács, Kothenc, Molnár, Kristin családban. Az örökösödés révén a gazdabirtokok egyre aprózódtak, de ahol még 10—20 hold közötti 10 Sokszorosította az ÁFTH Kartográfiai Vállalata 1965-ben. Itt köszönöm meg a Járási és a Városi Földhivatal dolgozóinak szíves felvilágosításait. 89
