A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Kanyó Ferenc: A Független Kisgazdapárt újjászerveződése Csongrád megyében 1944–45-ben

Sághy még a zsarolás eszközét is alkalmazta. A Nemzeti Bizottság 1945. január 30-i ülésén deklarációt olvasott fel „amely szerint pártja és ő is csak akkor vesznek részt a pártközi megbeszéléseken (a nemzeti bizottsági üléseken), ha garanciát kannak, hogy a jövőben a Függetlenségi Frontba tömörült pártok gyűlésein egymás tagjait és vezetőségét nem kritizálják." A helyzet ismeretében nem meglepő, a tény csupán sajnálatos realitás, de a többi párt — köztük hosszas vonakodás és vita után a kommunista párt is — ezt a garanciát megadta. A későbbiek során ezt Sághy többször is felhasználta, elsősorban az MKP, de a többi párt ellen is.

63 1945. március 15-én Csongrádon koalíciós lap indult Csongrádi Hírlap elnevezéssel. A lapindítás gondolata már a január 30-i NB ülésén felmerült, hogy a pártokkal kapcsolatos hamis híreszteléseket kiküszöböljék. Sághy ezt használta fel a lapindítás jogának megszerzéséhez, amelyhez nem egészen tiszta úton jutott. A lapkérelemhez szükséges MKP és SZDP aláírásokat baráti alapon szerezte meg a pártvezetőségek tudta nélkül, és az engedélyt a miniszterelnökségen Dr. Balogh István útján szerezte. (A laphoz szükséges papírt is ő utalta ki.) Az engedélyt 1945. március 6-án kapta meg 4 oldalas, 1000 példányos, hetente két napon (szerdán és szombaton) megjelenő népfront lapra. Az engedély után Sághy maga akarta szerkeszteni a lapot, és a munkáspártok erélyes közbelépésére volt szükség, hogy 1—2 cikkük megjelenhessen benne. Sághy saját tulajdonaként kezelte a lapot és csak azt tudták elérni a pártok, hogy az NB a lap politikai irányvonalának ellenőrzésére, — de nem a szerkesztésére — „háromtagú szerkesztőbizottságot küldött ki".

64 (A lap később átalakult „Csongrád Népé"-re, amely egyértelműen a Kisgazdapárt lapja volt.) A sajtó révén a Kisgazdapárt igen jelentős szervező eszközhöz jutott Csongrádon és a város környékén.

65 A Kisgazdapárt szervezése ezek után gyorsabban haladt. 1945. április 4-én 1500 tagja volt a pártnak. A következő két hónapban szervezetei kiépültek a városban és a környékén. 1945. június 4-én 3000 beírt tagja volt, amely azt jelentette, hogy a megye egyik legerősebb városi szervezete jött létre Csongrádon és a jobboldali vezetése is megerősödött 1945 nyarára.

66 Sághy S. János 1945 nyarára a következő hatalmi pozíciók birtokában volt: Csongrád város és járás gazdasági felügyelője, a Kisgazdapárt elnöke és vezére, a nemzeti bizottság elnöke, az I. sz. igazoló bizottság elnöke, ideiglenes nemzetgyűlési képviselő, a helyi újság kiadótulajdonosa és szerkesztője. Reakciós, jobboldali múltja volt. Az 1920-as években fajvédő szervezeteknek volt a tagja és ennek kapcsán a csongrádi ún. Piroska-féle bombamerénylet egyik gyanúsítottja is volt, bár a bíróság felmentette. A Magyar Élet Pártja (MÉP) választmányi tagja volt és gazdasági felügyelő a Horthy-rendszer minden kormánya alatt mindvégig a város felszabadulásáig és ezután is. Az 1930-as években megszerveződött Kisgazdapárt helyi vezetője lett. 1945 után a Kisgazdapárt politikáját Csongrádon és a járásban ő határozta meg, sőt a megyei politika alakulására is befolyása volt. A megyei nagyválasztmány összeüléséig — 1945 tavaszától — több ízben úgy lépett fel, mint megyei pártvezér, holott erre semmiféle megbízatása nem volt.

67 A pozíciókból adódóan személye igen nagy veszélyt jelentett a csongrádi demokratikus erők számára, de ekkor még nem volt erejük eltávolítására, nem egyszer egymás közötti torzsalkodásuk miatt. 63 SztÁL, Csongrádi Nemzeti Bizottság, Jegyzőkönyvek, 1945. február 30. 64 Pl Archivum, 274. f. 16/126., és SztÁL, Csongrádi Nemzeti Bizottság, Jegyzőkönyvek, 1945. március 6. 65 Pl Archivum, 274. f. 16/126. 66 PB Archivum, 21/6012. sz. és 30/2 öe/80—97. oldal. 67 Pl Archivum 274. f. 16/126., SztÁL Csongrádi NB. 1945. aug. 28-i. ül. jkve és NB levelezés 6/1945. sz. 20* 307