A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Kanyó Ferenc: A Független Kisgazdapárt újjászerveződése Csongrád megyében 1944–45-ben

adásain, a felsorolt témák pedig inkább színvonalas ismeretterjesztői munkát jelentettek, és nem pártoktatást vagy politikai nevelést. A Kisgazdapárt szegedi szervezete 1945 tavaszától önálló lap kiadására törekedett. A kormány Debrecenből Budapestre kerülésével Dr. Balogh István lemondott a Szegedi Nemzeti Bizottsági elnök funkciójáról és a Délmagyarország főmunkatársi szerepéről. Ezért 1945. április 8-án a Délmagyarország fejlécéből a szerkesztőbizottság tagjainak nevét kivették. Természetesnek tűnt, hogy Dr. Donászi Kálmán kerüljön ide be a Kisgazdapárt képviseletében (újságíróként addig is sokat írt a lapba), mint ahogy a Nemzetzeti Bizottság elnöki funkciójában is követte Dr. Balogh Istvánt. Donászi Kálmán főmunkatársi megjelölését a lapon a párt elnöksége nem engedélyezte, amellyel kifejezte, hogy a lap szerkesztésében nem kíván a párt részt venni. Már ekkor felmerült annak gondolata, hogy a párt önálló lapot indít. (A Szociáldemokrata Párt szegedi szervezete hasonló megfontolások miatt ugyancsak tartózkodó álláspontra helyezkedett.) így a Délmagyarország az MNFF lapja maradt formálisan, valójában az MKP irányítása alá került.

33 A Kisgazdapárt papírhiány miatt azonban nem tudta a lapot megindítani. 1945. május közepén Tanyai Újság címen falusi orgánumot indított, amelynek sorsa nem ismeretes, de csak rövid ideig jelenhetett meg.

34 A párt lapja 1945. június 24-én jelent meg Szegedi Hírlap címmel. Hetilapként indult, de a párt azonnal követelte napilappá fejlesztését, amit később sem sikerült elérnie. A lap azonban így is igen jelentős eszközzé, szervező erővé vált, amit a párt ügyesen kamatoztatott. A Kisgazdapárt 1945 nyarára tehát szervezetileg kiépült, megerősödött. A szegedi pártszervezet elvesztette ugyan kezdeti vezető szerepét, azonban így is Délalföld legjelentősebb szervezete maradt. Megyei nagyválasztmányi joggal bírt, közvetlenül az országos vezetőség alá tartozott. Szervezeti felépítése a következő volt. A pártszervezetek 5—40 fős választmányokat választottak. Ezek tagjai közül a magasabb választmányba küldték képviselőiket és a vezetőséget megválasztották. A szegedi választmány elnökségi (vagy közismerten elnöki) tanácsot választott, amelyben különböző funkciók voltak. A választott funkciók képviselői alkották a szegedi pártvezetőséget. A vezetőség azonban csak az elnökségi tanácsülések közötti időszakban bírt döntési joggal, a legfontosabb kérdésekben általában az elnökségi tanács döntött. Az első időszakban a párt elnöke Dr. Balogh István volt, ügyvezető alelnöke Back Károly (tisztviselő), a polgári tagozat elnöke Dr. Donászi Kálmán (1944 végétől) és két társelnöke Nagyiván János és Török Ferenc volt.

35 Ez az összetétel még a haladó, demokratikus erők fölényét mutatta. 1945. áprilisában Dr. Balogh István az elnökségről is lemondott. Ezt követően Nagyiván Jánost gazdaelnökké választották, de a vezetőség összetétele még a régi maradt. Nagyiván János fokozatosan építette be a jobboldali elemeket a pártvezetésbe. Ez két úton történt: az elnökségi tanács és a pártvezetőség összetételének megváltoztatása formájában. 1945 tavaszától egyre újabb és újabb politikusokat kooptáltak az elnökségi tanácsba, ezzel megváltoztatták annak összetételét, amely a jobboldali erőknek kedvezett. Ez a változás egyébként tükrözte a reakciós szegedi polgári erők politikai aktivizálódását, a politikai életbe való bekapcsolódását. A pártvezetőségben először Elek Lajost titkárrá választották, majd vitéz Shvoy Kálmán horthysta tábornokot és Gressz István zsidóvagyonból meggazdagodott paprikanagykereskedőt kooptáltatta Nagyiván a vezető33 MSZMP Központi Bizottság, Párttörténeti Intézetének Archívuma (a továbbiakban Pl Archívum) 274. f. 16/126. 34 Csongrád megye munkásmozgalmának válogatott dokumentumai. Szerkesztette: Rácz J. (a továbbiakban Rácz J. Válogatott dokumentumok) 83. sz. dokumentum 198. old. 35 Délmagyarország, 1945. február 28. „A Kisgazdapárt népgyűlése" с cikk. 302