A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Kanyó Ferenc: A Független Kisgazdapárt újjászerveződése Csongrád megyében 1944–45-ben

szervezés be is fejeződött. A továbbiakban a szervezeti keretek kiszélesítése volt a feladat.

18 Főként a polgári tagozat megerősödése haladt vontatottan és december végén messze lemaradt a „gazda-tagozat" újjászervezésétől. Ez is azt bizonyítja, hogy a polgárság még mindig passzív volt. A passzivitás leküzdésére írta Dr. Balogh István 1944. december 22-én híres cikkét a Délmagyarországban, „a polgári társadalom politikai felelősségéről". Ebben már a „munkásuralom" létrejöttének lehetőségével rémisztgette a polgárságot, mert „a hajtóerőt ők [vagyis a kommunisták] képviselik. Ha a polgári társadalom most érdektelenségét jelenti be esetleges passzív magatartásával, nem szólhat majd bele saját sorsának intézésébe, irányításába sem, mert ezzel a passzivitással akarva-akaratlanul rábízta sorsának irányítását másokra."

19 A rendszeres pártélet kialakítása Szeged városában — főként a belvárosi pártszervezetekben — ezért is indult nehezen. Sokkal kedvezőbben alakult az újjászerveződés a paraszti lakosságú külterületi részeken. 1944. december közepén Szeged-Alsótanyán, Szeged-Felsőtanyán, Csórván, Balástyán és Csengelén, 1945. január 21-én Alsóközponton, február 12-én Királyhalmán jött létre a pártszervezet.

20 Az 1944. november végén létrejött pártszervezetekkel együtt vizsgálva úgy tekinthetjük, hogy itt is befejeződött a párt újjászervezése. A szervező munkával együtt fejlődött a Kisgazdapárt belső tevékenysége is. 1945. január 17-től pártszékházat és pártirodát nyitott a párt Szegeden. Február 3-tól az elnöki tanácsülést rendszeresítették, amit hetente egyszer (szombaton délelőtt) tartottak. A pártigazolványok kiadását 1945. február 8-tól kezdték el, alaposan megkésve a munkáspártok hasonló tevékenységétől.

21 A párt gyűlései azonban még 1945. elején sem egyértelműen politikai tevékensyégre buzdítottak, mozgósítottak. Napirenden a földbérletek megtárgyalása, tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése, csőszök szerződtetése, a tenyészállatok megvédése, a rézgálic biztosítása stb., szerepelt.

22 Ezek a gazdasági jellegű feladatok — miután ezekben döntés is született — megkövetelték, hogy a parasztság valóban megjelenjen a kisgazdapárti gyűléseken. A Kisgazdapárt önálló politikai nagygyűléseket 1945. tavaszától tartott. Szegeden a párt első ilyen megmozdulása 1945. február 26-án volt, amikor a Belvárosi Moziban tartottak népgyűlést. Részben programadó nagygyűlés is volt és ezen a népfrontpolitika mellett álltak ki a pártok helyi szónokai.

23 A továbbiakban kisgazdapárti nagygyűlést Szegeden csak az országos vezetők ittlétekor tartottak 1945. június 29-én, amikor Tildy Zoltán, Balogh István és Ortutay Gyula voltak a szónokok.

24 A Szegedhez tartozó külterületi részeken pedig a párt szegedi vezetői tartottak politikai nagygyűléseket: május 27-én Várostanyán és Kissoron, május 31-én Felsőközponton, Belső-Domaszéken és Külső-Domaszéken, június 10-én Szatymazon. Lengyelkápolnán, Feketeszélen, Zákányon, június 17-én Dorozsma-Árpádközponton.

25 Népgyűléseket misével egybekötve is tartottak, amit a püspökséggel egyeztettek és a misét magas egyházi méltóságok celebrálták. így május 31-én Csengelén misével egybekötött ünnepséget tartottak az „elesett hősök emlékezetére", június 29-én Alsóközponton misével egybekötött „katolikus gyűlést" tartottak.

26 Mindez azt mutatja, 18 Délmagyarország, 1944. december 13. Párthívek rovat. 19 Délmagyarország, 1944. december 22. „A polgári társadalom felelőssége" с cikk. 20 Délmagyarország, 1944. december 13, 1945. január 17. és február 13. száma „párthírek" rovat. 21 Délmagyarország, 1945. január 17, február 1. és február 8. szám „Párthírek" с rovat. 22 Délmagyarország, 1945. január 17. és február 2. szám. 23 Délmagyarország, 1945. február 28. „A Kisgazdapárt népgyűlése" с cikk. 24 Szegedi Hírlap, 1945. június 24. 25 Délmagyarország, 1945. május 26, május 30, június 6, június 14. szám. 26 Délmagyarország, 1945. május 30, június 29. 300