A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Kanyó Ferenc: A Független Kisgazdapárt újjászerveződése Csongrád megyében 1944–45-ben

tézek a Szociáldemokrata Párt vezetőihez, a Kisgazdapárthoz és az összes haladó pártokhoz, kezdjék meg és folytassák működésüket."

6 Ezekben a napokban kapcsolódott be a Függetlenségi Front megalakításának előkészületeibe Révai József, aki irányító szerepet játszott a további eseményekben. A november 9-i pártértekezlet is az egyik legfontosabb teendőnek, a demokratikus erők összefogási folyamatának meggyorsítását jelölte meg. Révai József a szerveződő Nemzeti Parasztpárt vezetőjével, Erdei Ferenccel vette fel először a kapcsolatot. Ezután abban fogtak össze, hogy a többi baloldali demokratikus pártot felserkentsék. Ekkor még sem az SZDP, sem a Kisgazdapárt nem mozgolódott.

7 A politikai kibontakozás tehát elég nehezen ment. A demokratikus pártok is Budapest felé tekintettek, innen várták a kibontakozást. A Délmagyarország 1944. november 19-i első számában némi elkeseredéssel írta: ,,Majd másfél hónappal Szeged felszabadulása után még csak az MKP és a Parasztpárt lépett föl. Ez is kiáltó bizonyítéka a magyar demokrácia gyengeségének és elnyomottságának. Még demokratikus pártjaink is olyanok voltak a régi feudális és fasiszta uralom alatt, hogy legnagyobbrészt nem a nép helyi szervezeteire épültek, ezért nem tudnak most központi vezetőség nélkül talpraállni és részt venni a helyi önkormányzatok életében..." „Szükséges és történelmi jelentőségű tennivaló, ...hogy a magyar nép széles tömegei mozduljanak meg az ország újjáépítésében. Mozduljanak meg a régi demokratikus pártok is, mert nélkülük nem végezhetnek teljes értékű és eredményes munkát a legalsó néprétegek új politikai szervezetei."

8 Révai József és Erdei Ferenc — Valentiny szociáldemokrata polgármester javaslatára — együtt kereste fel Dr. Balogh István alsóközponti plébánost, aki — a Kisgazdapárt vezetőinek húzódozása ellenére — vállalta, hogy a Kisgazdapárt képviseletében összefog a demokratikus pártokkal és a Délmagyarország című koalíciós napilap szerkesztésében, kiadásában részt vesz, sőt a gazdasági teendőket és a lapterjesztési feladatok irányítását is vállalta. így indult el a Délmagyarország 1944. november 19-én Révai József, Erdei Ferenc és Dr. Balogh István szerkesztésében.

9 A baloldali múltú Délmagyarország megjelenése olyan politikai tett volt, amelyet a születő nemzeti egsyégfront első jelének tekinthetünk. Ez már a politikai összefogást jelentette, mert a Függetlenségi Front lapjaként indult. A Délmagyarország hasábjain a továbbiakban egyre erőteljesebben bontakozott ki a nemzeti összefogás gondolata. A politikai élet megélénkülése gyorsan haladt előre. A demokratikus pártok újjászervezése is megindult. A Kisgazdapárt újjászervezésében — az addigi eredménytelen kísérletek után — végül is döntő volt Dr. Balogh István, Szeged-alsóközponti — (ma Mórahalom) — plébános állásfoglalása. Ő 1944. november 12-én azt is vállalta, hogy a Kisgazdapárt képviseletében fellép, és a párt újjászervezését megkezdi. Még aznap be költözött Szegedre, hogy az újjászervezési munkát irányítsa. A Délmagyarország megjelenése után a Kisgazdapárt is szervező eszközökhöz jutott, amelynek révén szólni tudtak a parasztsághoz. így meggyorsult a Kisgazdapárt szervezeteinek a kiépítése.

10 A politikai életbe való belépéssel Dr. Balogh István személye előtérbe került a párton belül. Ő maga óriási ambícióval szervezett, és 1944. november 23-án létrejött szervezetileg is a Kisgazdapárt. A felszabadulás után először ült össze a párt e Gerő E., Lesz magyar újjászületés. Szikra, 1944. Szeged. 7 Erdei F., idézett visszaemlékezés. 8 Délmagyarország, 1944. november 19. „Budapest felé néz az ország" című cikk. 9 Erdei F., i. visszaemlékezés. 10 Huszonöt év történetéből. — Balogh I. visszaemlékezése. Társadalmi Szemle, 1970. 3. szám 43—44. old. 297