A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Keve András–Marián Miklós: Vasvári Miklós

Vasvári már második kisázsiai útja után mély lelki depresszióban élt. Nemcsak családi csapások érték, de feje felett lebegett az egyre szigorodó „zsidó-törvény" is. Csodálatos, hogy ennek ellenére még 1943-ban publikál és előadásokat tart az Állattani Szakosztályban, segíti a publikálni kívánókat, köztük Kévét is. 1944. ív. 1-én találkozott vele utoljára Kéve. Amikor az egyik budapesti villamos megállón elbúcsúztak egymástól, még nem tudták, hogy a búcsú végleges. Estére Kéve megkapta katonai behívóját, Vasvárit pedig még ebben a hónapban kitiltották a Madártani Intézetből. Saját jegyzeteihez is csak a Halélettani Intézetben dolgozó barátai segítségével juthatott hozzá. Rövidesen elviszik munkaszolgálatosnak. Gyenge fizikuma alig bírja a súlyos testi munkát, pedig még Budapesten is iparkodnak kedvezményekben részesíteni, elősegítik szökését. Ő azonban senkit sem akar bajbahozni, nem szökik, s így decemberben elhurcolják Balfra, ahol teljesen leromlik és mint beteg az SS kezére kerül. Balf és Nagycenk között, valószínűleg 1945. II. 27-én a géppisztoly tűz kioltja iskolatársával, Szerb Antallal együtt munkás és érdemekben dús életét. Vasvári munkássága az elmondottak alapján és az alábbi irodalmi jegyzék tanúsága szerint szerves folytatása és továbbfejlesztése volt a Chernél által megadott vonalnak, korszerű alapokra helyezte a magyar madártant, s mi ennél is több, nevelő munkájával a jövőt is előkészítette. A második volágháborúban a magyar ornitológia tudományos anyagban, kutatógárdában pótolhatatlannak látszó veszteséget szenvedett. Vasvárinak tudható be, hogy a fiatalabb nemzedék az ő útmutatásait követte és ma is az ő nyomdokain halad a nemzetközileg elismert magyar madártani kutatás. VASVÁRI MIKLÓS MUNKÁSSÁGA 1920 Adatok a házi patkány életmódjának ismeretéhez (Állatt. Közi., XIX, p. 41—42) 1921 Hazai kisemlőseinkről (A Természet, XVII, p. 116—117; 124—125) 1922 A Cerchneis Neumanni Fleisch. Zala-vármegyében — Cerchneis Naumanni Fleisch, im Kom. Zala. (Aquila, XXVIII, 1921, p. 173 & 207) Daru nyáron. — Kraniche im Sommer (Aquila, XXVIII, 1921, p. 174 & 207) A madárrepülés magassága (A Természet, XVIII, p. 56) Az állatszeretetről (A Természet, XVIII, p. 68—70) Az európai bölényről (A Természet, XVIII, p. 102) A fürjállomány és a háború. (A Természet, XVIII, p. 102) Keselyűk fogságban való szaporodása. (A Természet, XVIII, p. 102) 285