A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Rékási József: Adatok Szeged házi verebeinek (Passer domesticus L.) táplálkozásbiológiájához

Feltételezhető, hogy a városok veréb-populációinak egyedszámában bekövetkező nagyarányú változásoknak is egyik oka a télen és nyáron is táplálékbőséget nyújtó gyomnövények, valamint a rovarok jelenléte. A gyomnövényeket főként kertekben, udvarokban, útszéleken, árokpartokon, a hulladékmagvakat baromfiudvarokban, kerítésoldalaknál, város körüli gazdaságok hizlaldáiban, kertészetekben, malmok, magtárak környékén találják meg a nagy alkalmazkodó képességgel rendelkező házi verebek. Ma már a vegyszeres gyomirtás következtében a művelt földterületek gyommennyisége viszonylag elenyésző. Másrészt az utak mentén nagy mértékben kiirtották a fákat. A városok platán, vadgesztenye, Celtis és egyéb fáinak lombozata viszont jó védelmet nyújt, s kiváló éjszakázó helyet is biztosít. A lakott területen növényvédelmi szereket is ritkábban használnak, a városokban a hőmérséklet is egyenletesebb s magasabb, mint a külterületeken, s így ebben a biocönózisban a populáció kedvezőbb feltételeket talál. Schmidt szerint a nagyváros védettséget nyújt a verebeknek, mivel a belvárosi fákon, a jól kivilágított, nagyforgalmú utcák, utak mentén természetes ellenségeik nem nagyon férhetnek hozzájuk. A házakkal szegélyezett utcákon álló fák védettebbek széltől és hidegtől, mint a külterületek lombveszített fái (Schmidt, 1970). Szeged belterületén, 5 -6 ezres tömegből begyűjtött 181 Passer domesticus gyomortartalmának elemzése adatokat szolgáltatott arra, hogy a téli időszakban az urbanizálódott házi verebek milyen táplálékot fogyasztottak, s milyen mennyiségben. IRODALOM Balogh, J. (1958), Lebensgemeinschaften der Landtiere. Akademie Verlag, Berlin, pp. 153. Beretzk, P. (1950), The avifauna of the Fehértó hear the town Szeged. Aquila, 51—54., 69. Csabai J. (1958), Contribution to the nutrition of Birds consuming the crops of trees and shrubs. Aquila, 1957. 65:85—87. Győry, J.

—Reichart, G. (1966), Vogelernährungs-Untersuchungen beim massenhaften Auftreten von bedeutendsten Schnädlinge. Aquila, LXI

—LXII. 67—98. Keve, A. (1954), Die Rolle der Vögel in Abwehr der neuen Schädlinge. Növényvéd. Id. Kérd., No. 4., p. 22—30. Keve, A. (1960), Nomenciator avium Hungáriáé. Budapest, 89. Keve, A. (1969), A madarak habitat-áttörése. Állattani Közlemények LVI., 1—4., 79—87. Kovács, B. (1956), Untersuchungsresultat des Kropfinhaltes der Feld- und Haussperlinge. Debreceni Mezőgazd. Akad. Évk., 63—93. Marián M. (1965), A tiszai ártér téli madárvilága és gazdasági vonatkozásai. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1964—65. Szeged, 287—312. Mosánszky, A. (1964), Expansive Formen der Vogelfauna des Karpatenbeckens gegen Nordeuropa. Aquila, LXIX—LXX., 185—194. Pinowski, J. (1968), Present state of investigations on the Passer domesticus L. and P. montanus L. within ther Working Group of Granivorous Birds (PT Section of the IBP). Intern. Stud. Sparrows, 2:3—4. Reichart, G. (1957), Birds consuming Hyphantria cunea Drury. Aquila, LXUI

—LXIV., 367—368. Rékási, J. (1968), Data on the food biology of Passer d. domesticus (L.). International Studies on Sparrows Warszawa, p. 25—39. Rékási, J. (1968), Report for 1967 based on the activity of the Hungarian National Group of Granivorous Birds within the IBP PT Section. Intern. Stud. Sparrows, 2:9—10. Schermann Sz. (1960), Magismeret I—

II. Akadémiai Kiadó, Bp., pp. 1517. Schmidt, E. (1970), Madarakról—mindenkinek. Natura Kiadó, Bp., pp. 239. Somfai, E. (1954), Angaben über den durch Haus- und Feldsperlinge hervorgerufenen Nutzen und Schaden auf Grund von Mageninhaltuntersuchungen. Ann. Hist. Nat. Mus. Nat. Hung. N. S. V., 466—470. Sterbetz, I. (1964), Birds destroying Colorado Beetle. Aquila, 1962—63., 69—70. 244