A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)
T. Knotik Márta: XVIII–XIX. századi fémtárgyak és mesteremberek
jelen művén kívül nincs adatunk, a Város Gazdaszéki irataiban ötvösmesterrel nem találkozunk, őket a Tanács nem foglalkoztatja. 4. PAJZS. Taréjos perecidomokkal körülvett mezőben: keresztbe tett, domborított kulcsok között domborított „V FS" betűk, felettük domborított 1774-es évszám. H: 9 cm, sz: 7,5 cm (Ip. 54.47.1. ltsz.). A kivitelezésében eléggé kezdetleges pajzs V F S betűinek lakatosmesterét sem sikerült megtalálnunk. 5. PAJZS. Koronával és egymásba kapcsolódó perecidomokkal körülvett négykaréjos mezőben: egymást keresztező, domborított puskák kétoldalán beütött 13-as hitelesítőbélyeg és AT ötvösjegy. A felső karéjokban vésett „JoSEPh: ZoRKoVSZKi", az alsókban domborított „ANNO i7&?"-as évjelzés. H: 10,5 cm, sz: 7,5 cm (Ip. 54.50.1. ltsz.). Josephus Zorkovszki „puskatsináló" mester neve 1785-ben tűnik fel forrásainkban. A díszes kivitelű és kifogástalan mesterségbeli tudásról valló ezüstmunka AT ötvösjegye mögött Andreas Tomcsányit véljük. Zorkovszki József nőtlen, palánki puskaművest 10 1785. június 25-én fogadják be a szegedi polgárok közé 11 . Nyilván a pajzs készültekor válik mesterré. Működéséül szinte semmit sem tudunk. Hilf szerint 12 1805-ben választották meg céhmesterek. Tudunk viszont 1807. aug. 18-i házasságáról, amikor mint ötven éves özvegy n mber veszi el a harminchat éves Szabó Annát. Mesterünk nevével még 1810-ben e s találkozunk. 1826. augusztus 21-én, hetvenegy éves korában halt meg özvegyen fagyva Szabó Annát 13 . Tomcsányi András ötvösmester 1761-től bérlő a palánki Kiss Tamás házában. 1762. január 4-én nyeri el Szeged városától a polgárjogot. S bár nevével 1777-ben találkozunk utoljára, az összeírások hiányossága alapján azonban feltételezhetjük, hogy a pajzs készülésekor még itt dolgozik. Jelen művén kívül működéséről adatunk nincs. 6. PAJZS. Balról taréjos perecidommal, jobbról gránátalmás fűzérrel határolt mezőben: keresztbe tett, domborított kulcs és kalapács kétoldalán vésett 7757-es évszám, felette,, L M" betűk, alatta beütött 13-as hitelesítőbélyeg és PL ötvösjegy. H: 11,5 cm, sz: 8cm(Ip. 54.51.1. ltsz.). A pajzs L M betűi valószínűleg Laurentius Miller lakatosmestert örökítették meg, kinek nevével 1786-ban találkozunk először és az 1828-as összeírásban még szerepel a palánki lakatosmesterek között. Az erőteljes formai megoldású és íinomrajzú ötvösmunka PL ötvösjegye pedig a Szegeden 1766—77-ig nyomon követhető Paulus Lukity (Lukics) mestert rejtheti. Miller Lőrinc annak a Miller lakatos-családnak tagja, akik több mint fél évszázadon keresztül folytatták mesterségüket Szegeden 14 . 1755. július 25-én született. 10 Adataink szerint mesterembereink mind katholikus vallásúak és alig találunk közöttük magyar nevűt ill. származásút. Vö. Eperjessy G., Mezővárosi és falusi céhek. Bp., 1967. 110. 1. és Jenőfi É., Adatok a szegedi német telepesek és céheik történetéhez. Bp., 1932. 11 A polgárjogért valamennyien már mint mesterek folyamodnak. Vö. Reizner J., ím. 106— 109. 1. 12 Hilf L., A szegedi iparosság története. Szeged, 1929. 88. 1. és Jenőfi É., im. (Sajnos az általuk idézett iratok egy részét már nem sikerült fellelnünk.) 13 A halálozási, házassági és születési adatok a Belvárosi (1717 évtől) és a Fölsővárosi (1778 évtől) Plébániák anyakönyveiből valók. 14 A Miller-családot bővebben lásd a 14. pajzsnál. 22
