A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Jakab Béla: A küszvágó cseré- (Sterna hirundo L.)-tojások meghatározásának problémája

2. Táblázat L mm IVmm u/% 48 Összesen L mm 16 17 18 19 20 ! 1 40 41 42 43 44 | 45 | 46 j 47 48 Összesen 36 1 1 2 2 2 37 1 1 1 3 2 1 lp 1 2 5 6 lp 19 3p il Id 10 lp 1 1 6 1 2 38 39 40 1 1 1 3 2 1 lp 1 2 5 6 lp 19 3p il Id 10 lp 2 1 1 1 1 1 1 6 1 8 38 39 40 1 1 1 3 2 1 lp 1 2 5 6 lp 19 3p il Id 10 lp 2 1 1 1 1 1 6 lp 1 1 11 lp 21 4p 38 39 40 1 1 1 3 2 1 lp 1 2 5 6 lp 19 3p il Id 10 lp 1 1 1 1 lp 10 lp 1 1 13 lp 5 2p 3 2 lp 2 5 1 1 1 11 lp 21 4p 41 42 1 1 1 3 2 1 lp 1 2 5 6 lp 19 3p il Id 10 lp 8 i 1 1 1 lp 10 lp 1 11 ld 3 3 5 2p 3 2 lp 2 5 1 1 1 20 ld 41 42 1 1 1 3 2 1 lp 1 2 5 6 lp 19 3p il Id 10 lp 2 lp 1 1 1 1 lp 10 lp 1 11 ld 3 3 5 2p 3 2 lp 2 5 1 1 1 15 2p 43 5 6 1 4 lp 10 lp 1 11 ld 3 3 5 2p 3 2 lp 2 5 1 1 1 12 2 í 12 56 19 5p lp ld 2 1 7 13 17 2pi ld 17 lp 17 16 4p; 2 1 91 7p ld A hossztengely méretét nézve, a 40—41 mm hosszú tojások fordulnak elő legnagyobb számban. Irodalomban a széki csér-tojások átlaghosszúságaként 41,3 mm szerepel. A szélességi tengelynél (S) a legnagyobb arányszám a 30—30,9 mm szélességnél szerepel. De a széki csér-tojások 2/3 része a 30— 32 mm-es rovatokba esik. Az irodalom szerint a széki csér-tojások szélességi tengelyének átlagmérete 30,5 mm, a rózsás csérnél 30,0 mm és a sarki csérnél 29,7 mm (Schönwetter 1960—1967). Ezek a méretek arra utalnak, hogy a küszvágó csér-tojások általában vastagabbak, hasasabbak. Hasonló következtetéseket lehet levonni a tengelykeresztezési pont LJ% rovataiból és a profilindex (L/S) rovatokból is. A tojásokon mért és a fenti két táblázatba foglalt méretek a tojásalakra vonatkozólag csak nagy általánosságban érzékeltetnek valami karakterisztikus különbséget. Amióta ismerünk mérési eljárást a héjgörbület mértékének mérésére és kifejezésére (Jakab, 1962, 1963, 1965), nem állhatunk meg vizsgálódásunknak ennél a stádiumánál. A publikált eredmények beszámolnak arról, hogy a tojáshéj lefutásában akár a tompa vég, akár a hegyes vég felé egy-egy héjrész, illetőleg egy-egy, a hossztengelyre merőleges síkú héjszelvény görbületi foka a tengelyméretek egyenletes nagyobbodásával egyenes arányban változik, és ez az összefüggés fajonként eltérő, tehát fajspecifikus lehet (1. a és b ábra). 230