A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Sonkoly István: Megnezésített Juhász Gyula-versek

A költő nagyváradi tanárkodása idején operettszerzéssel is szívesen foglalkozott. Aialanta című daljátékának versbetétei már 1908. novemberében elkészültek,

3 a „körösparti Párizsban" került bemutatásra 1909. január 16-án. A prömier napján Juhász az operettje indítékairól is nyilatkozott a Nagyvárad című napilapban. Daljátékának főbb részei: az első felvonásban Melissa és Narcissus táncduettje, Járón és Myrto kettőse. Majd következik Atalanta áriája, s a Thomár—Atalanta duettjét befejező, szilaj lendületű bacchanália. A II. felvonásból kiemelkedik a királynő fohásza Aphroditéhez és kettőse Thomárral. Hatásos a III. felvonásban az „Isten veled, szerelmes ének", melyet ismét Atalanta énekel. „Ez az operettnek túlságosan is komoly, sőt tragikus kimenetelű téma, mely inkább operaszerû muzsikát kívánna" — nem eredeti ötlete Juhász Gyulának. A cselekmény alapmotívumait Tierre Louis (1870—1925) „Aphrodite" с. regényéből merítette, amely a századfordulón magyar fordításban is igen nagy népszerűségnek örvendhetett... ...Az egész darabon érezhető az a meleg szeretet, mely témaválasztásában rokon a kezdő Kosztolányi s még inkább Babits antik érdeklődésével."

4 A cikkírónak igaza volt, mikor témáját inkább operaszerű feldolgozásra ajánlotta, hiszen Händel is feldolgozta ezt már opera-alakban, amely előadásra is került 1736-ban a londoni színházban. Juhász szövegét Deésy Alfréd színész, bonviván és műkedvelő zeneszerző látta el muzsikával, Lehel Károly nagyváradi karmester egészítette ki elő- és utózenével, valamint a finálék megkomponálásával s a teljes zene hangszerelésével, mert Deésy nem értett az instrumentáláshoz. Csakhamar, ugyanezen évben, április 1-én Debrecenben is színre került Juhász darabja. A Debrecen с újság szerint „a zene pompásan simul a szöveghez. Csupa buja, dallamos, keletiesen pompázó melódia. Deésy lelkéből áradó bőséggel fakadnak a szebbnél-szebb dallamok. Ezekben a háromnegyedes taktus uralkodik, csupa lágyan ringó keringőütem... Néha túlságosan sok benne az édeskés melódia. A második felvonás aránylag gyöngébb. Hatását ennek tulajdonítom."

5 A Debreceni Független Újság kiemelte Lehel Károly érdemét, aki nagy lendülettel végezte el a hangszerelést, azonban Deésy zenéjét több szempontból kifogásolta. Elismerte, hogy „zenéje ötletes, de kár, hogy néhány, az Atalantához nem illő számot is belevett partitúrájába, melyből különben is kitelne két kövér daljáték."

6 Az Atalanta másutt, így pl. Szegeden is előadásra került; adatait bőségesen tartalmazza a Péter László szerkesztésében megjelenő Juhász Gyula műveinek kritikai kiadása.

7 Juhász Gyula ösztönző hatása feltűnő az ifjú költőkre. József Attila lírája is sokszor vonzókörébe került. „Jól megértette, magába szívta Juhász Gyula költészetének levegőjét, s át is vett belőle lényeget és formát, magatartást, tájlátást, ...Juhász Gyula rejtett bánata, hamu alatt izzó forradalmisága... visszhangot lel az ifjú József Attilánál.

8 Nemcsak a kiváló fiatal költő került bűvkörébe, hanem a zeneszerzők javarésze is jól kihallotta verssorainak elrejtett melódiáit. Csaknem 40 zongorakíséretes, 1 zenekari együttessel kombinált műdal, 15 férfikar, valamivel több vegyeskar, számos egynemű kar, 4 kantáta számottevő eredmény, még ha nem is versenyezhetik azzal a dal-áradattal, mely elöntötte, elárasztotta Petőfi líráját ötnegyed évszázad 3 Juhász Gyula összes műve. Kritikai kiadás. (Szerk.: Péter L.) 1963.

1. kötet 456. 4 Borbély S., Juhász Gyula Atalantája Debrecenben. ItK. LXVII (1964) 494. 5 Atalanta. Debrecen, с lap. 1909. ápr. 3. 6 Atalanta. Debreceni Független Újság. 1909. ápr. 3. 7 Juhász Gyula műveinek kritikai kiadása. Atalanta. I. köt. 456. 8 Szabolcsi M., Fiatal életek indulója с könyvből idézi Bokor L., ItK. XLVIII. (1964) 539. 215