A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Varga József: Adatok a szegedi Fogadalmi templom építéstörténetéhez

vállalkozók később sem szerepelhetnek, szóval sem anyagilag sem erkölcsileg, sem közvetlenül sem közvetve érdekelve lenniök nem szabad!" - ő ugyanis az 1903-ban kiírt tervpályázat elbírálásában az Építőművész Szövetség hivatalos kiküldötteként vett részt. Állásfoglalásért a rendeletet kiadó Kereskedelemügyi Minisztérumhoz fordul, de a megrendelő város is akcióba lép a művész lelkiismereti aggályainak leküzdésére. A polgármesteri levél hosszú oldalakon értelmezi az új rendeletet, amely elemzés végső konklúziója — megegyezően a minisztériumi állásfoglalással — az, hogy Schuleket nem köti az új rendelet, mert nem pályázatról, hanem megbízásról van szó, amelyben — a bírált tervpályázattal szemben — ki van tűzve az épület helye, meg van határozva stílusa, feladatul tűzi ki a belső berendezés megtervezését, és a rendelkezés visszamenőleg egyébként sem lehet érvényes. Az építész aggályai ugyan elmúltak, de közben újabb félév telt el, mire a megbízási szerződést 1909. május 23-án a polgármester Schulekkel megköti, amelyet a közgyűlés már 27-én jóvá is hagy. A szerződés csak a legáltalánosabb kikötéseket (befogadóképesség, építési költség, építési anyagok) tartalmazza. Ezek most is megfelelnek az 1900-as főmérnöki előterjesztésnek, egyetlen betoldással, miszerint „...kívülről pótanyag mellőzésével..." kell megoldani az építésznek a templom falburkolását. A tervező tiszteletdíjaként a szerződés a beruházási összeg szokásos százalékarányát köti ki. „Amennyiben azonban az építési költség a város közönsége által elfogadott terv — és körülírásoknak a város közönsége által utólag követelt módosulása következtében a munkák folyamata alatt emelkednék a ... díjrészlet az engedélyezett költségekkel szemben felmerülő többletköltség arányában felemelendő: mégpedig az építési munka után 4%-kal, a belső díszítések és berendezések után pedig 7,2%-aV A határidőket a szerződés a következőkben rögzíti : ,,a vázlattervek bemutatására 1909. október 15; a tervezet és részletes költségvetés bemutatására a vázlattervek végleges elfogadása után hat hónap; a templom befejezésére a munka megkezdésétől számítva négy év." A 9. pont pedig kimondja, hogy ,,A jelen szerződés Schulek Frigyes szerződő fél művészi személyiségéhez lévén kötve, az másra át nem ruházható." Schulek az első vázlatterveket 1909. december 6-án mutatja be a tanácsnak, amely azt a részlettervek kidolgozási alapjául elfogadja ugyan, de kéri a mellékhajók kibővítését, mellékkápolnákkal való kiegészítését és még néhány lényegtelen módosítást. Schulek igénye ugyanakkor a templomnak egy magasított teraszon való elhelyezése, amelyet a közgyűlés helyénvaló változtatásnak tart, s az ehhez szükséges fedezetet is biztosítja — összesen 200 000 koronával megemeli az induló összeget. Ezután a tanács vezetőinek jelenlétében az építész kijelöli a templom mérnöki pontosságú építési helyét, ami a szerződés értelmében azt jelenti, hogy a részlettervek elkészültével (6 hónap) és a jóváhagyási eljárás kivárása után legkésőbb egy éven belül megindulhat az építkezés. Az egy év azonban még a tervezésre is kevés — ami miatt az idős mester újabb és újabb magyarázkodásra kényszerül — sa részlettervek csak 1911. február 18-án érkeznek Szegedre, akkor is hiányosan. A mellékelt költségterv pedig az engedélyezettnek csaknem kétszerese, 3,3 millió korona, amelyről a mérnöki hivatal pontosítása után kiderül, ugyan, hogy „csak" 2,52 millió, azonban így is nagyon jelentős a túllépés. A tervezési ütem, a kalkulációs pontatlanságok és a túlméretezett költségelőirányzat — az ekkor elkezdődött huzavona végét ismerve — akaratlanul is azt juttatják az ember eszébe, hogy ezektől talán a város visszalépését, szerződésének felbontását remélte Schulek. Szeged azonban ragaszkodik a neves építész személyéhez, s bár van némi nézeteltérés, a közgyűlés a terveket és a pontosított költségvetést is elfogadja, legalizálja a az építész tiszteletdíjigényét a teljes beruházási összeg arányában, vállalja az 5 évre /.?