A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Juhász Antal: Átokháza. Egy tanyasor települése és közösségi élete

Az utóbbi évtizedekben a Berki-keresztnél is tartottak misét, melyet a tanyaudvaron misebál követett.

24 A paraszti vallásosság legünnepélyesebb megnyilatkozása Átokházán is a búcsúhoz fűződött. Külön figyelmet érdemel, hogy a tanyasornak saját búcsúja volt, melyet áldozócsütörtökön tartottak az öregátokházi iskolánál. A legidősebb átokháziak is emlékeznek rá. Búcsú előtti napon csaknem minden tanyában birkát nyúztak : készültek a rokonok megvendégelésére. Aldozói búcsúra elvárták a közeli tanyákon s távolabb élő, egyenesági vérrokonaikat — főként a testvérséget és a gyermekeket —, akik családostól, kocsin jöttek. A közeli Öttömösről és Kisszállásáról búcsújáró, régebben „köröszt-menet" is érkezett. Búcsúra az 1900-as évekig Szegedről, azóta Alsóközpontról hoztak papot, akinek a kocsin való oda- s visszaszállítása, megvendégelése az esküdt kötelességei közé tartozott. A misét rendesen szabad ég alatt tartották. Ebéd után három óra tájban kezdődött a bál. Az iskola körül szegedi korcsmárosok vertek sátrat, akik zenészeket is fogadtak. A fiatalság jó időben a gyepen táncolt egészen esti szürkületig. A fák alatti sátrakban mézeskalácsosok, cukorkások is árultak. A búcsút utoljára 1950 táján tartották meg. A régebbi nemzedékek rendszeresen látogatták a szegedi havibúcsút, a szabadkai, a vodicai és a Petőfiszállás—szentkúti búcsút. Az utóbbi két évtizedben helyben az öttömösi, Kisasszony-napi (szeptember 8.) búcsú elégíti ki vallásos igényeiket, egyben a társas együttlét, szórakozás iránti szükségleteiket. Átokházán más Szeged környéki tanyákhoz képest elég későn, 1928 táján létesült Gazdakör. Első elnöke a Petróczi-iskola tanítója, helyettese a szélmalomtulajdonos Tanács gazda fia lett. Második elnöke örökföldes gazdacsalád sarja, az elnökhelyettes pedig bérleten élő, de örökföldről származó, igyekvő kisgazda volt.

25 ÖSSZEGEZÉS Áttekintve a tanyasor közösségi életének jellemzett megnyilatkozásait, első helyen azt kell kiemelnem, hogy a társasmunkák és a társas összejövetelek fontos alkalmai voltak a hagyományos paraszti kultúra átadásának, továbbvitelének. Ez különösen a társas összejövetelekre vonatkozik. A parasztgyermek munkára nevelése elsősorban a családban történt, ahol a fiú a férfiaktól (apa, nagyapa), a lány az asszonyoktól (anya, nagyanya) sajátította el a paraszti munka fogásait. A társasmunkákon teljes értékű munkát végző felnőttek vettek részt, kik már ismerték az elvégzendő tennivaló minden fogását, mozzanatát, — bár egyes munkákon — pl. paprikaültetésen, lakodalmi előkészületek közben — számot tartottak a gyermekek 24 A Berki család az 1920-as években Alsótanya más részéről költözött Átokházára és korábban állított keresztjét magával hozta, utóbb megújíttatta. A keresztnél a gazda nevenapján szoktak misét tartani. 25 Érdemes megemlíteni, hogy a Gazdakör második elnöke ma az ásotthalmi Egyetértés szakszövetkezet elnöke, helyettese korábban esküdt, csordagazdasági elnök volt, 1950 után tanácstag és termelőszövetkezeti pénztáros. A tanyai társadalmi életben és a közös gazdálkodásban tehát rendszerint ugyanazok a törekvő, megbízható gazdák dolgoznak vezető helyen munkabírásuk határáig. Az adatgyűjtést 1969-ben és 1972-ben végeztem. Átokházi adatközlőim az alábbiak (itt a gyűjtéskor följegyzett életkorukat jelzem) : Barna János 11 éves, özv. Fodor Jánosné 93 éves, Fodor József 58 éves, Födi György 11 éves, Födi Lajos 71 éves, Födi Lajosné Gyulai Julianna 69 éves, özv. Gora Istvánné Ábrahám Rozál 79 éves, Kiri Illés 71 éves, özv. Nagygyörgy Gézáné Horváth Viktória 83 éves, Molnár József 92 éves, Papp Mihály 51 éves, Papp István 47 éves, Szabó Lajos 74 éves, Szegedi András 57 éves, Szekeres József'78 éves, Táncos András 81 éves. 103