A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 2. (Szeged, 1974)
P. Hartyáni Borbála–Nováki Gyula: Gabonalenyomatok a Körös-csoport edényein
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1971/2 GABONALENYOMATOK A KÖRÖS-CSOPORT EDÉNYEIN P. HARTYÁNYI BORBÁLA—NOVÁKI GYULA (Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum) A magyarországi neolitikumból a legutóbbi évekig csak bizonytalan adataink voltak a földművelés legbiztosabb maradványaira, a gabonaleletekre vonatkozólag. Ez annyival is inkább különösen hat, mivel a szomszédos országokban már majdnem kivétel nélkül mindenhol kerültek elő ilyen leletek a neolitikumból és ha nyomon követjük a földművelés elterjedését Kis-Ázsiától Észak-Európáig, természetesnek látszik az a feltevés, hogy a közbeeső Magyarország területén, ahol minden adottság megtalálható a gabonatermesztésre, a neolitikumban már tudatos gabonatermesztéssel kell számolnunk. Erre azonban eddig csak kevés bizonyítékunk volt. 1 A közelmúltban két újabb neolitikus lelőhelyről váltak ismeretessé szenesedett gabonaleletek: Pariból (Tolna m.), a vonaldíszes edények kultúrájából 2 és Dévaványáról (Békés m.), a tiszai kultúra korai szakaszából. 3 Ezek botanikai feldolgozása még hátra van. A magyarországi legrégebbi neolitikumot képviselő és erős déli kapcsolatokat mutató Körös-csoportnál gabonalelet még nem került elő. A vékony települési rétegek és az állatcsontok között uralkodó nagymennyiségű háziállatcsont alapján mozgékony, állattenyésztő népességre következtetnek. Valószínűnek látszik, hogy a földművelés alárendelt szerepet játszott, de meglétét már többen feltételezték, így Kalicz N., Gazdapusztai Gy. és Trogmayer O. 4 A Körös-csoporttal nagyjából egyidős és területileg, valamint kulturális szempontból is aránylag közeli balkáni lelőhelyek közül néhánynál már találtak szenesedett gabonamaradványokat, illetve ezek lenyomatait (pl. Argissa Magula 5 , Vrsnik III. 6 , Gornja Tuzla 7 ). Mint már említettük, a Körös-csoportból ilyen még nem ismeretes, de Trogmayer O. felhívja a figyelmet az edényeken és agyagtapasztásokon található, eddig még meg nem határozott növényi lenyomatokra. Az alábbiakban ezekkel a lenyomatokkal kívánunk foglalkozni. 1 P. Hartányi B.—Nováki Gy.—Patay A : Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967—-1968. 9—11. 2 Torma I. ásatása (1968). Rég. Füz. Ser. I. No. 22. Bp. 1969. 17. 3 Ecsedi I. ásatása (1970). Az ásató szíves közlése. 4 Trogmayer O.: A Dél-Alföld korai neolitikumának főbb kérdései (Kandidátusi értekezés). Szeged 1968. Kézirat. MTA Könyvtára D 3837. 5 Hopf, M.: Bericht über die Untersuchung von Samen und Holzkohlenresten von der ArgissaMagula aus den präkeramischen bis mittelbronzezeitlichen Schichten. In : Milojcic, V. —Boessneck, J. —Hopf, M. : Die deutschen Ausgrabungen auf der Argissa-Magula in Thessalien. I. Das präkeramische Neolithikum sowie die Tier- und Pflanzenreste. Bonn 1962. 101—110. 6 Hopf, M.: Untersuchungsbericht über Kornfunde aus Vrsnik. Zbornik (Stip) 2 (1960—1961) 41—45. 7 Hopf, M.: Untersuchungsbericht über die botanischen Reste aus der neolithischen Ansiedlung in Gornja Tuzla. Glasnik zemaljskog muzeja Bosne i Hercegovine u Sarajevu, Arheologija. NS 21—22 (1966—67) 169—171. 5
