A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 2. (Szeged, 1974)

Goldman György: Eine spätlatenzeitliche Siedlung in der Stadtungebung Csongrád

egy tabáni, késő La Tène környezetben előkerült bögre formájával egyezik meg.

34 Ezt a típust Székely Z. a dákok anyagi műveltségének hosszú időn keresztül egyik legjellemzőbb darabjaként határozza meg.

35 Már az i. e. II. században megjelent, de virágkora az i. e. I. századra esett.

36 Késői La Tène kelta együttesekben több lelőhelyen is előfordul.

37 A telep kerámia-leletei között csupán egy kiegészíthető edény volt. (3. ábra) A 2. sz. ház padlóján feküdt, kissé féloldalt billenve. Nem egyedülálló típus lelőhelyünkön, ilyen fazekak töredékei a 2. és az 5. sz. házban is előkerültek. (II. t. 4, III. t. 9.) Hasonló példányokat az Alföld aránylag közelebbi részéről is ismerünk, a Jászberénycserőhalmi,

38 és Hódmezővásárhely-kishomoki

39 temetőkből, valamint igen nagy mennyiségben a Hódmezővásárhely-fehértói telepről.

40 Párducz M. elsősorban éppen ezek alapján datálja szkíta korinak a fehértói telepet.

41 Ez az edénytípus Bottyán Á. szerint is szkíta kori, sőt a korszak egyik jellemző formája.

42 Leleteink ennek ellentmondanak, hiszen biztosan La Tène D kerámiával azonos rétegben találtuk, míg Nagy T. is csak a La Tène В korig tételezi fel a szkíta kori népelemek továbbélését.

43 Ez felveti a virágcserép formájú fazekak kronológiai helyzetének felülvizsgálatát, valószínűnek tarthatjuk ugyanis, hogy hosszabb időn keresztül voltak használatban, amire tabáni előfordulásuk is utalhat.

44 Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a Vidre-szigeti település legkorábban a La Tène D periódus elején keletkezett, élete az i. e. I. századra tehető. Az edénytípusok vizsgálata mellett a telepjelenségekből is, nevezetesen abból, hogy a házak padlóit egyetlen ízben sem újították fel, arra kell következtetnünk, hogy a telep élete igen rövid ideig tartott. A lakosok elköltözése békés úton mehetett végbe, hiszen semmiféle égésnyomot nem találtunk. A kelták idetelepülésének történeti háttere és a dákokkal való viszonyuk vizsgálata a további kutatás feladata lesz. EINE SPÄTLATENEZEITLICHE SIEDLUNG IN DER STADTUMGEBUNG CSONGRÁD von György Goldman Im Jahre 1970 wurde auf der sog. Vidre-Insel unter der Leitung von J. Szénászky eine Rettungsgrabung durchgeführt. Bei der Ausgrabung wurden 5 Häuser, 43 Gruben und ein Backofen freigelegt. In diesem Artikel beschäftigt sich der Autor mit dem latènezeitlichen Fundmaterial. Hierzu gehören 2 Häuser, die nur teilweise ausgegraben sind (Nr. 2 u. 5.), eine Grube (22), und ein Backofen. Über Schichten können wir nicht berichten, diese wurden leider durch die Erdarbeiten vernichtet. Die Siedlung von besonderer Bedeutung ist auf diesem Gebiet die einzige latènezeitliche Ansiedlung, die hier, in der Südtiefebene erschlossen wurde. Bei der Grabung wurden Metall gegenstände nicht gefunden. Die chronologischen Beziehungen der Siedlung wurden durch mehrseitige Analogien beleuchtet. Verwandte Funden sind von Gellérthegy—Tabán, Békásmegyer usw. bekannt, also die Siedlung war in der Zeit der La Tène D Periode, dh. im I.Jh. v.u.Z. bewohnt. 34 Hunyady L, 1942. CI. t. 3. 35 Székely Z., A korai vaskor hatása a dákok anyagi műveltségére. Arch. Ért. 86 (1959). 61. 36 Visy, Zs., Die Daker am Gebiet von Ungarn. MFMÉ. 1970/1. 19. 37 i. m. 20. 38 Kaposvári Gy., 1969. 198. és 10. kép 5. 39 Gazdapusztai, Gy., Neuere Ausgrabungen in dem Friedhof aus der Skythenzeit von Hódmezővásárhely-Kishomok. MFMÉ. 1967. 44.

1.

1. 2. 40 Párducz M. 1944—1945. 68. 41 i. m. 72. 42 Bottyán Á., Szkíták a Magyar Alföldön. Rég. Füz. 1 (1955). 23. skk. 43 Nagy, T., Ein La Tène-zeitlicher Grabfund von skythischem Charakter aus Budapest-Rákospalota. AAA. IX (1958). 352. 44 В. Bonis, É., 1969. Abb. 10. 4—5., 93. 17—19. 61