A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 2. (Szeged, 1974)
Goldman György: Késő Le Tene-kori település Csongrád határában
nek jelenlegi magassága 20,6 cm. Alja DNy felé lejt, itt lehetett a nyílása. Mélysége: 138 cm. Méretei: 1,19X1,26 m. Alján 8, falán 2,5 cm vastagon égett át (4. és 5. ábra). Benne kevés és igen töredékes kerámiát találtunk, említésre csupán egy méltó: szürkésfekete, korongolt edény faltöredéke. Rajta vízszintes besimításokkal határolt sávban besimított rácsminta van. 9,5X8,4 cm. (I. t.3.) 5. ábra. A kemence alaprajza és metszete Az Alföld La Téne-kori települési formáit illetően sajnos igen kevés adat áll rendelkezésünkre. Az eddigi egyetlen település a Hódmezővásárhely-fehértói, amit még 1943-ban tárt fel a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Intézete. 3 A Vidre-szigeten hosszúkás négyszög alakú, sarkain lekerekített, földbemélyített, sározott padlójú házakat sikerült feltárnunk. Az épületek szerkezetére nem tudunk utalni, a valószínűleg cölöpös rendszert a talajművelés megsemmisítette. Ennek ellenére feltételezzük, hogy rekonstrukcióját az ácsai 4 és Lébény-magasmarti 5 házak mintájára képzelhetjük el. Nem zárhatjuk ki azt sem, hogy a Hódmezővásárhely-fehértói házakhoz hasonlóan egyáltalán nem volt cölöpkonstrukció, a földbemélyített kunyhókat nádból készült, nyeregtető alakú fedél borította. 6 A telepen fémtárgy nem került elő, így korának meghatározását a nem túl nagy számú, de jellegzetes kerámia alapján végezhetjük el. A fésűs kerámia, amelyet több példány képvisel, csak durva időhatárok közé szorítható. Tudjuk, hogy a La Tène С periódus kezdetén jelenik meg, és a D időszak végéig megtalálható, 7 ezért más típusok vizsgálatával kell leszűkítenünk a megtelepültség idejét, a házakban ugyanis nem újították meg az eredeti sározott padlót, így valószínűnek tűnhet, hogy a telep nem volt hosszú életű. A nyers színű, sötétszürke és fekete, korongon készült tálak peremtöredékeinek többféle variációja került elő. A 2. sz. és 5. sz. házban találtunk egy-egy, külső oldalán ovális átmetszetű peremtöredéket. (I. t. 2, III. t. 4.) Ezekkel megegyezik egy békásmegyeri darab. 8 Hasonló került elő Tabánban is. 9 Megvastagított, kihajló peremű táltöredékünk (I. t. 6.) megfelelőit a Jászberény-cserőhalmi temetőből ismerjük. 10 Ugyaninnen származik egy kihajló peremű, ívelt falú tál 11 , amelyhez hasonló töredéket a 2. házban találtunk. (II. t. 7.) Ezt a típust egy borjádi tál 12 , valamint egy 3 Banner /., Településtörténeti kutatások a hódmezővásárhelyi Fehértó partján. Dolg. 1943. 195 skk. 4 Patay P., Késő-vaskori ház Ácsán. FA XI (1959). 39. skk. 5 Pusztai R., Késő-vaskori házak Lebenyben. Arrabona 9(1967). 7 skk. 6 Párducz M., Szkítakori telep a hódmezővásárhelyi Fehértó partján. Arch. Ért. 1944—1945. 73. 7 Benadik, В., Die Graphitkeramik in latènezeitlichen Gräbern in der Slowakei. S1A. 1961. 208. 8 Hunyady L, Kelták a Kárpát-medencében. Táblakötet. Diss. Pann. II/18. Bp. 1942. CIV. t. 8. 9 В. Bonis, É., Die spätkeltische Siedlung Gellérthegy-Tabán in Budapest. Arch. Hung. XLVII. Bp. 1969. Abb. 18. 15. 10 Kaposvári Gy., A Jászberény-cserőhalmi kelta temető. Arch. Ért. 96 (1969). 191. 10. kép 12. 11 i. m. 195. 14. kép 5. 12 Hunyady /., 1942. XC. t. 1. 56
