A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 2. (Szeged, 1974)
Ifj. Kürti Béla: Újabb adatok a Dél-Alföld kora-bronzkorához
— szemben a Zóki kultúra zsinegdíszítésére emlékeztető módszerével) is a nagyrévi edények díszítésére emlékeztet. Véleményünk szerint ez a típus morfológiai jegyeiben szerencsésen ötvözi a Nagyrévi kultúra és a Makói csoport (Zóki kultúra) stílusjegyeit, s ezzel a két régészeti együttes genetikai összefüggésére utal. 132 IV. TÁPÉ-MALAJDOK A Malajdok-halmon 1943-ban Korek József vezetett ásatást, melynek során a Malajdok-B jelzésű Árpád-kori temetőt tárta fel. A temető 23. sírjából került elő egy, a Makói csoportba sorolható barna színű, közepesen soványított, jól égetett, peremén és a közepetájt rátett bordán sűrű rovátkolással díszített edénytöredék (22. kép — Ltsz. 53.100.1). Valószínű, hogy az Árpádkori sírt hulladékgödör fölé ásták, s az edénytöredék a gödörből származik 133 . Hasonlóan díszített peremtöredéket ismerünk Domonyból 134 , és számos példát a Foltesti-II. horizont lelőhelyeiről (Bogdáne§ti 135 , Sultana 136 , Boian 137 , Gumelnita 138 , Cuciulata 139 ), sőt hasonló darabok már a Foltesti-I. szintben is előfordulnak (Erbiceni 140 ). 22 V. TOVÁBBI LELŐHELYEK, LELETEK 1. Zóki kultúra Makói csoportja Apátfalva-Bökény: 1924-ben került be a szegedi Móra Ferenc Múzeumba (továbbiakban MFM) egy edény oldaltöredéke. Ltsz: 1/1924-13. (A lelőhely feltehetőleg azonos a jelen tanulmányban már tárgyalt Magyarcsanád-Bökénnyel.) Bácsalmás: 1934-ben Kalmár Ferenc földbérlő csontvázas sír mellett sok bronzból való tárgyat (lándzsát, tűt, csákányt) talált. A leletekből egy fajszi típusú balta került a MFM-ba. Ltsz: 53.67.1. 23. kép. Battonya-Gödrösök : terepbejárása alkalmával szórványcserepeket talált itt Fehér Gyula 141 . 132 A két népcsoport stílusjegyeinek keveredéséről vö. még Bóna, /., i. m. 15.; ill. Giric, M. i. m. 204. : „The incrusted technique isn't unknown on the vessels of the Ökörhalom type in Szőlőhalom and Újdombóvár, which are decorated in the classic Zók style." 133 Trogmayer O., Tápé területének régészeti emlékei. = Tápé története és néprajza, Tápé. 1971. 36. —További leletek: SzMFM Ltsz.: 53.100.2—3. 134 Kalicz, N.. i. m. IV. t. 20, 25; VIII. t. 13. 135 Florescu, M., i. m. 1/12. 136 Morintz, S.— Roman, P.; Aspekte des Ausgangs des Äneolithikums und der Übergangsstufe zur Bronzezeit im Raum der Niederdonau. Dacia XII (1968) 46. ábra 2. 137 ua. 47/2, 7. 138 ua. 48/1. 139 Bichir, Gh., Beitrag zur Kenntniss der frühen Bronzezeit im südöstlichen Transsilvanien und in der Moldau (im Lichte der Grabungen von Cuciulata und Mîndrisca). Dacia VI (1962) Fig. 5, 8, 9, 17. 140 Dinu, M., Quelques considérations sur la période de transition du néolithique à l'âge du bronze sur le territoire de la Moldavie. Dacia XII (1968) 5/5. 141 Fehér Gy., A mezőkovácsházi járás településtörténete az Árpád-korig. Szeged, 1967. Szakdolgozat a JATE ВТК Ókortörténeti és Régészeti Tanszékén, Kézirat. 15. 45
