A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 2. (Szeged, 1974)
Ifj. Kürti Béla: Újabb adatok a Dél-Alföld kora-bronzkorához
A vízszintesen levágott peremű, hengeres nyakú urnaperem analógiái nagy számban fordulnak elő a közöletlen Hódmezővásárhely-Barci réti anyagban 66 . Sajátos helyzetet foglal el leletanyagunkban a 18. gödör 11. sz. függesztőedénytöredéke (11. kép). Anyagában, formájában, de még inkább díszítésében teljesen elüt a Tisza — Maros vidéki kora-bronzkor szokásos leleteitől, feltétlenül idegen elemként kell értékelnünk. Legközvetlenebb analógiáját a cseh-morva Zsinórdíszes kerámia kultúrájának egy Svépravic-on előkerült sírja szolgáltatta 67 , amelyet V. Spurny a kultúra legfiatalabb fázisába sorolt. Leletanyagunk értékelése szempontjából kulcsfontosságú szerepet tulajdoníthatunk a 18/a gödör 4. és 21. edényén (2., 5. kép) található hármas, párhuzamos, függőleges bordadísznek. Hasonló díszítés vidékünkön a Nagyrévi kultúrában (elsősorban a Kőtörési csoportban 68 ) és az Óbéba-Pitvaros csoportban 69 jelentkezik. A bordák kivitelezése, az edények anyaga és arányai alapján e tárgyakat leginkább az Óbéba-Pitvaros csoporthoz sorolhatjuk. A 8. képen látható edényhez hasonlót Tószeg-Ökörhalmon tártak fel 1956-ban 70 . Ugyanakkor arányait és anyagát tekintve bizonyos fokig rokonítható az Óbéba-Pitvaros csoport néhány típusával, mint pl. Pitvaros 31. sír 71 , Óbéba 7. sír 72 , Röszke 73 . А 18/Й és 18. gödör restaurálható edényeire közvetlen analógiák nem állnak rendelkezésünkre. Bizonyos fokig rokoníthatók a Makói csoport anyagával 74 , egyes elemeik fellelhetők a Nyírségi csoportban 75 , s talán kapcsolatba hozhatók néhány, az Aunjetitzi kultúra legkorábbi szakaszából származó csehországi lelettel 76 . Fel kell azonban figyelnünk arra, hogy ezeknek az edényeknek az anyaga, kidolgozása, merőben eltér a Makói csoport kerámiájától, nem felel meg a tiszta nagyrévi tárgyaknak sem, ugyanakkor rokonítható az Óbéba-Pitvaros csoporthoz sorolt edények kidolgozásával. Az sem jelenthet ezen a ponton ellentmondást, hogy az említett edények típusai hiányoznak a csoport eddigi leletanyagából, mivel a csoport leletanyaga eddig csupán sírokból ismeretes, s így kerámiakincséről teljes képet még nem alkothatunk. (Ezek szerint ez a jánosszállási leletanyag az, ahol az Óbéba-Pitvaros csoport tárgyai először jelentkeznek telepen!) A fenti elemzést összefoglalva: a Jánosszálláson feltárt kora-bronzkori telep kerámiájában döntő szerepet játszik a Makói csoport leletanyaga — ennek alapján ehhez a csoporthoz soroljuk magát a lelőhelyet is. Ennek a következtetésnek megfelel a lelőhely és a feltárt objektumok jellege is. Bár viszonylag nagy területen folytak megfigyelések, mégsem került elő több, mint a fentebb ismertetett öt kora-bronzkori gödör. Kultúrréteget a leletmentésen nem tapasztaltak. Valamennyi gödör hulladékgödör volt, erre utalnak méreteik, alakjuk, a bennük lelt állatcsontok száma 66 vö. 8. jegyzet. 67 Spurny, V., Hrob se snurovou keramikou ze Svépravic u. Prahy. AR VIII (1956) 192. kép. — Spurny szerint a töredék a schönfeldi típusba sorolható. — Érdekesség, hogy a sírban előkerült korsónak zóki analógiái vannak (Kalicz, N.. Die Frühbronzezeit... III. t. 9), s ez a kettős datálás az egyidejűséget egészen bizonyossá teszi. 68 Bóna, L, i. m. X—XIII. táblák. 69 uő., The Peoples... II. t. — Sajnos a felvételeken alig látszanak a bordák. 70 uő., The Cemeteries... III. t. 10. 71 uő, The Peoples... И. t. 13. 72 ua. IX. t. 4. 73 ua. V. t. 14. 74 Csalog /., i. m. V. t. 5, 30. 75 Ld. a vízszintes bütyköket Kalicz N., i. m. megfelelő tábláin. 76 Stana, С, i. m. 83, 86—87. képek. 37