A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)

Inczefi Géza: Művelődéstörténeti emlékek Szeged múltjából

bülését lehet reményleni, fáradhatatlan igyekezettel folytattya, uti költségei pótlásául ajánlandó segedelmekre többeknek felszollittatasát, és beveendő pénzeknek Tektes Pest vármegyéhez leendő által küldetését el rendelni kegyessen méltóztatik; azon esetre pedig hogy ha hasonló czélbul a Napkeleti részekre elutazott Erdély országi Körösi nevezetű számára a Tudományos Gyűjteményi felszollitásra valamely summák ajánltattak volna, az illyetén ajanlóktul ollyatén nyilatkoztatás vétessen: ha vallyon az általuk ugyan azon Körösinek, a kinek már hat esztendők olta se híre, se hamva nem hallatszik, úti költségekre ajánlott summa pénzeket említett Besse Jánosnak nem szánnák é" (SzL. Ti. 1829). Szeged polgármestere, Szilber János 1830. március 27-én azt a választ küldi a helytartótanácsnak: „Honossaink hajdani lakhelyeinek kitapogatásában fáradozó, s már rendeltetése helyére érkezett ... Tudós Besse János úr számára kívántatott segedelmére ... a Város Thárából 20 f-tok ... és három választott Polgárok által Beró János úr által 2 f-kat, Netkovits Demeter úr által 2 f-tok, nem különben Kibling Josef úr 2 f-kat öszvessen 26 f-tokat ... nyugtatvány szerént le fizettek" (uo. 1830). Az összegyűlt 26 Ft nem volt jelentéktelen összeg, annyi volt az ára kb. egy akkor divatos vasalt kocsinak. Ezért nem túlzás ebből arra következtetni, hogy Szeged város tanácsának vezetőiben már élt a reformkor emberének érdeklődése nyelvünk eredete, történelmünk iránt, és a tudományok anyagi támogatása elől sem zárkóztak el. A múlt század első harmadának embere a magyar tudomány felépítésén fáradozik. Modern történetírásunk alapjait rakják le azzal, hogy nem délibábos utakat keresnek, hanem ,,a hajdant fel világosító Ok Levelek"-re, tehát történelmi kútfőkre alapozzák ismereteiket. A múlt iránti tudományos érdeklődésre, oklevelekre alapozó helytörténet írásának megindulására 1830-ban van először adatunk Szegedről. Ekkor ugyanis „Miskoltzi István Csongrád vármegye Irnokja" azzal a kéréssel fordul a városhoz, hogy a levéltár iratait rendelkezésére bocsássa abból a célból, hogy a vármegye történetét megírhassa: „Már közel három Esztendők enyésztek el örök éjjeleken, a miolta hazafi törekedéseim oda tzélzattak, hogy némelly íróinknak halhatatlan példájokra is ezen ... Vármegyének ... Történeti, fekvési és Idő szaki leírását kedvelt Hazámnak Oltárára ... áldozatom jeléül emelhessem, de mind jelenig nem lehettem szerentsés annyira, hogy .. .elegendő Ok, és Jel Leveleket gyűjthettem volna az Ősz Századok Történeteinek felvilágosítására. Annál fogva ... merész vagyok ... az eránt folyamodni, méltóztasson ... írás Tárában lévő Adomány, Beiktató, Oltalom, Felmentő, Szabadság, és némelly hasonló foglalatú, vagy pedig Török leveleket, a Boszorkányságról szólló egy két ítéleteket, Határ járásoknak, ezen ... Város régiebb, s újabb Tisztyeinek emlékezetesebb Férfiainak ... s ország gyűlési követeknek Jegyzékét, úgy máss egyébb a hajdant fel világosító Ok Leveleket ... másolatban egyedül tsak a kijelentett végre kiadatni" (uo. 1830). A városi tanács támogatta Miskolczit, és utasítására 1830. február 9-én Pillich István akkori levéltáros az alábbi jelentést küldi a levéltár állományáról: ,,az Boszorkányok úgy az határ járások eránt fent lévő Irományokat három köttetekben azon meg jegyzéssel bé mutatom hogy ezen ... Város régibb s újabb Tisztyeinek ... az Ország Gyűlési követeknek Jegyzékét minthogy azok kivált a régiebb időkrül tsak a Jegyző könyvekben lennének fel jegyezve ... fel nem terjeszteném, azoknak meg szemlélése s le másoltatása a Leveles Thárban ... történhetne meg. Végtére az Adomány, Beiktató, Oltalom ... úgy némely hasonló foglalatú vagy pedig Török Levelek eránt a Belső Titkos Levéltárban lészen szükséges fürkészéseket tenni" (uo.). Az akkori levéltáros jelentéséből a levéltár gazdagságára lehet következtetni, de az értékes török iratok hollétéről már nem ad biztos felvilágosítást ; lehetséges, hogy még akkor megvoltak a „titkos levéltár"-ban, ahogyan olvashatjuk. Miskolczi István kérése a 144