A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)
Bálint Csanád: A kutya a X–XII. századi magyar hitvilágban
A Móra Ferenc Múzeum Evkönyve 197ljl A KUTYA A X—XII. SZÁZADI MAGYAR HITVILÁGBAN BÁLINT CSANÁD (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) 1. 1969 júniusában leletmentő ásatást folytattunk Jánosszálláson (Csongrád m.), ahol a Katonapart nevű dűlőben egy kb. 250 m hosszúságú területen a TSz 100—120 cm mélységig lehordatta a földet. 1 A lelőhely a vasútállomástól Ny-ra, egy K-i irányban hosszan elnyúló homokos domboldalon van (1. kép). Ez a kiemelkedés a faluközpontba vezető út D-i oldalán van, ma az úttól 25—30 m-re esik. A lehordott területre sertésistállót építettek. 1970 júniusában ugyanezen a földháton, kissé távolabb X. századi magyarok temetőjét tártuk fel, míg a korábbról jól ismert dák és honfoglalás kori leleteket az állomás körül találták. 2 Lelőhelyünktől 2000 m-re É-ra nagy kiterjedésű Árpád-kori temető volt. 3 — Az 1969-ben végzett földmunkák során bronzkori gödrök, valamint szarmata telepnyomok mellett kora Árpád-kori leletek is kerültek elő. (1. térképmelléklet). Az idő rövidsége miatt nem vállalkozhattunk a terület teljes feltárására. A sárgás homokban igen jól látható elszíneződésekből a földgépek edénytöredékeket vetettek ki. Ezek alapján tájékozódtunk, s arra törekedtünk, hogy az előkerülési aránynak megfelelően az őskori és szarmata emléket lehetőleg minél szélesebb területről gyűjtsük össze. Mivel az Árpád-kori cserépanyag mindig a gödrök alján feküdt, az e korszakból való emlékek területi elterjedését a sürgető földmunkák miatt nem tudtuk elvégezni. Annyit mindenesetre megfigyelhettünk, hogy ezeket meglehetősen nagy területen szétszórva, egymástól 20—30 m távolságra ásták meg, mivel a köztük levő területen a gödrök legnagyobb részét kibontottuk. Az átvizsgált dombvonulaton X— XII. századi lakóház nem volt. Három, a beásásoknál nagyobb méretű foltot tapasztaltunk, de mindegyikben szarmata leletek voltak. Az 1970-ben, mintegy 200 m-rel К felé, hasonlóan nagy területen folytatott leletmentés során ugyancsak nem bukkantunk X— XII. századi élet nyomaira. Mindez megerősíti gondolatomat, hogy a Katonaparton felszínre került X— XII. századi gödrök közül kettő kultikus tevékenység nyomát őrizte meg, míg a harmadik munkafolyamatról tanúskodott 4 . (Ismeretes, hogy a hasonló ténykedéseket a településektől távolabb végezték. 5 ) Vegyük sorra a leleteket. 1 A leletmentésen munkatársam Maráz Borbála volt, segítségéért itt is köszönetet mondok. A többi előkerült leletet ifj. Kürti Béla és Nagy Margit dolgozza fel. 2 Párducz M., A szarmatakor emlékei Magyarországon. I. Arch. Hung. XXV. 1941. 14. A honfoglalás kori temetőt Dienes I. készíti elő közlésre (ld. szegedi múzeum 12/1934. lelt. sz.). 3 Bálint A., Árpád-kori temető Szatymazon. MFMÉ. 1958—1959. 101—118. 4 Egy külön közleményben számolok be röviden arról, hogy a salakmaradványok elemzése alapján először tudunk az Árpád-korból üveg készítéséről. 5 A műhelyeknek lakatlan területen való elhelyezéséről biztos adatunk csak a jól feldolgozott vasgyártásnál van. 1. Nováki Gy., A magyarországi vaskohászat régészeti emlékei. : Heckenast—Nováki—Vastagh—Zoltay: A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. Budapest, 1968. 64. 295
