A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)
T. Knotik Márta: Keresztszemes szőrhímzések a Délalföldön
SZÍNEZÉS Párnavégeink egy kivételével (7) egyszínűek, barnával, kékkel (3) vagy sárgával (6) hímzettek. Egyes darabokon a barna két árnyalatát együtt alkalmazták (1, 2). Többszínnel kivarrt párnavégünk tüzes színei szimmetrikusan helyezkednek el. Piros és kék kazetták váltakoznak egymással, szélén pedig a kék-sárga motívumok egymás mellett sorakoznak. Mint láthatjuk e szőrhímzéseket változatossá tudták tenni a színezéssel, még az egyszínűek esetében is. MEGVARRÁS A kivarrott párnavég vágott szélének keskeny, behajtott szegesét — egy kivétellel (7), melyet szegőátöltéssel 33 varrtak le — szálszorítással 34 szegték. A párnavég félbehajtásakor a széleket gyapjúfonalból hurkolt kötéssel kapcsolták egymáshoz 35 . E hurkolt kötést alkalmazták egy esetben a párnatesthez való hozzátoldásnál (1), míg a többinél ugyanazt a műveletet (6, 7) ráhajtott varrással és szegőátöltéssel végezték. Meg kell jegyeznünk, hogy e kézivarrások igen szépek, egyenletesek 36 . Párnavégeink hurkolt kötésére jobbára csak következtetni tudunk, mert nyomokban maradtak meg, nagyrészt pótlások. E Vásárhelyen és Makón fennmaradt szőrös párnavégek 37 geometrikus jellegű hímzései — a szabadrajzúakéhoz hasonlóan — ékességei voltak a vetettágy párnáinak. Készítésük helyére és idejére nincsenek pontos adataink. Feltehető, hogy a szabadrajzúakkal egyidőben, főleg a XVIII. században készültek és használatuk a fehér vásznak és ágyruhák elterjedésével ért véget 38 . Keresztszemes párnavégeink kevés száma arra mutat, hogy ezen a vidéken kevésbbé voltak divatosak, mint a szabadrajzú szőrös párnavégek. OROSHÁZI SZŐRHÍMZÉSEK VÁSZON E párnavégek kendervászonból készültek. Az itt felhasznált vásznakat Z irányban sodrott fonalból, vászonkötéssel szőtték. A lánc és vetülék sűrűsége 11—16 db/cm között változik. A vásznak szélessége 42—49 cm között van 39 . A kiterített párnavég hosszának felel meg a vászonszélesség 40 , mely egyben a párnatest szélességével is megegyezik. A hímzés a vászon szélességét mindig beborítja, míg hosszát (52— 91 cm) sohasem. FONAL Hímzéshez (a vásárhelyi és makói darabokhoz hasonlóan) szőrfonalat használtak, melyet feltehetően festőnövényekkel színeztek. A párnavégeken a barna-vörös-kéksárga tiszta színét alkalmazták. 33 Az öltéseket és varrásokat szerző ismertette a MFMÉ. 1969/1. 22. 1. táblázat és 24. 34 Ferencz K.—Palotay G., i. m. 1932. 35 Ferencz K., A tűzött csipke. Bp. 1937. 66. Csilléry K., a Faddon használatos tűzött csipkék készítésmódja. Népr. Ért. 1958. 197. 36 Hasonlóan az innen származó ágyruhákhoz. MFMÉ. 1969/1. 21—39. 37 Melyeket szerző a Móra Ferenc Múzeum textil-restaurátor műhelyében restaurált. 38 Vö. : Kresz M., Magyar Parasztviselet. Bp. 1956. 83. és T. Knotik M., Dél-alföldi ágyruhák ismertetése MFMÉ. 1969/1. 21—39. 39 E vásznak kidolgozása kevésbé finom, a vászonszélesség pedig jóval keskenyebb, mint a Vásárhelyen és környékén készülteké. 40 Míg a vásárhelyi és makói párnavégeken ezt fordítva tapasztaltuk. 192
