A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)
T. Knotik Márta: Keresztszemes szőrhímzések a Délalföldön
VASARHELYÍ SZORHIMZÉSEK VÁSZON Párnavégeink finom kidolgozású és minőségű vászna kenderből készült. A felhasznált vásznakat Z irányban sodrott fonalból, vászonkötéssel szőtték. Lánc és vetülék sűrűségük 13—17 db/cm között váltakozik. A vásznak szélessége — egy 44 cm szélességű kivételével — 50-56 cm között van 20 . A kiterített párnavég szélességének a vászonszélesség felel meg, míg hosszúságának (57—63 cm) a párnatest szélességével kellett megegyeznie 21 . A hímzés a vászon hosszát mindig beborítja, míg szélességét sohasem. FONAL A hímzéshez szőrfonalat használtak, melyet saját színében alkalmaztak, vagy feltehetően festőnövényekkel házilag színeztek 22 . Párna végeinken a barna, kék, sárga és piros színt alkalmazták. MUSTRA Az általunk bemutatandó párnavégek mustrája az országosan kedvelt szokásnak megfelelően három sávra osztott. A sávok közül a középső szélesebb, a szélsők keskenyebbek. A sávokat elválasztó sorok részben geometrikus díszűek (2 cm széles), részben vonalszerűek. A középsáv kompozíciója folyamatos szerkezetű, ezért mustrái vég nélkül folytathatók. A mustrákat felépítő motívumok növényi jellegűek. Folyamatos szerkezetű mustrák 1. Hódmezővásárhely. A középsáv egy-egy ellentétes irányú liliom-sorát csavart szalag kapcsolja össze. A szélső sávokban makkos tölgyágak sorakoznak. A sávokat geometrikus díszű sor választja el. Egyszínű, a barna két árnyalatával hímezve. A párnavég 83 h(ossza): 63 cm, sz(élessége) : 54cm. (Hódmezővásárhelyi Múzeum 50.188.1. ltsz. Gyűjtő: Kiss Lajos, 1904. A párnahaj közölve: szerző által MFMÉ. 1969/1. 26. 11. kép.) 2. Hódmezővásárhely. A középső sáv három-három ellentétes irányú levél-sorát csavart szalag osztja ketté. A szélső sávokban levelek és fenyőágas tövek felváltva sorakoznak. A sávokat geometrikus díszű vonal választja el. Egyszínű, a barna két árnyalatával hímzett. A párnavég h: 59 cm, sz: 53 cm. (Hódmezővásárhelyi Múzeum 50.189.1. ltsz. Gyűjtő: Tornyai János, 1904. — Plohn felv. 383 ltsz. második párnavég, Plohn sorozat 24 64. és Plohn felv. 384 ltsz., Plohn sorozat 67. Utóbbi közölve: Ortutay Gy., A magyar népművészet Bp. 1941. 1. 306. felső kép. —) 3. Hódmezővásárhely. A középsáv két-két ellentétes helyzetű virágsorát geometrikus dísz kapcsolja össze. A szélső sávokban (egyik sávja és elválasztó vonala kikopott, csak az öltésnyomok látszanak) ágas bokrok sorakoznak. A sávokat geometrikus díszű vonal választja el. Egyszínű, kékkel hímzett. A párnavég hossza a töredékről nem állapítható meg, sz: 44 cm. (Hódmezővásárhelyi Múzeum 50.192.1. ltsz. Gyűjtő: Kiss Lajos, 1904. — Plohn felv. 382 ltsz., Plohn sorozat 66. —) 20 Hasonlóan a vásárhelyi és makói szabadrajzú párnavégek vásznaihoz. 21 Ugyanez érvényes a vásárhelyi és makói szabadrajzú párnavégekre. 22 Fél E.—Hofer T.—K. Csilléry K., i. m. 1969. 67. és Győrffy I., A hazai festőnövények és a velük való népi festési módok. Herba folyóirat 1921. jan.— dec. 23 A hosszméretet a kiterített párnavég hímzéssávjaival párhuzamosan mértük, a szélességet erre merőlegesen. 24 Plohn József 1885—1922-ig készített néprajzi felvételeit sorozatokban adta ki, az 1904-ben készült párnavég fotókat lásd. „Képek a nagy magyar alföldi népéletből. Első sorozat: Régi magyar díszítmények és muzeális tárgyak. Plohn József eredeti fényképfelvételei. Hódmezővásárhely. 1922." (Szegedi Múzeum 1186. ltsz.) 187
