A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)

Kelemen Ferenc: Der Name „Makó” in unseren Sprichwörtern

Az eredeti latin disztichon szerzőjéről nincs tudomásunk. Borovszky az epigramma alkotójának Kőszeghy László egykori csanádi püspököt véli, aki a XIX. század első harmadában sűrűn tartózkodott Makón, ahol 1826-ban nyári lakot is építtetett, amit a helyi nyelv „püspöki rezidencia" néven emleget.

17 Bár semmi bizonyosság sincs arról, hogy a disztichon szerzője Kőszeghy püspök lenne, ez a feltevés mégis megkockáztatható. A püspök ugyanis két ízben is hosszan pereskedett a makói tanáccsal. Ő volt az, aki engedékenyebb földesúr-elődjei után Makó lakosságát a Mária Terézia-féle urbárium szerinti személyes úrbéri szolgálatra, robot és dézsma teljesítésére szorította. A regálék korábbi bérletét is megszüntette, és azokat házilag hasznosította. Mindössze a robotot engedte pénzzel megváltani. Kőszeghy püspök elődei az úri jogokról és a királyi kisebb haszonvételekről a várossal kötött szerződés értelmében, bizonyos évi fizetség ellenében lemondtak, s így ezeket a jövedelmeket a városi tanács szedte és azokkal gazdálkodott is. Kőszeghy ezt a városra nézve kedvező állapotot megszüntette, és a feudális jog rideg álláspontjára helyezkedett. Általában véve II. József felvilágosultabb kormányzatát az 1790—91. évi országgyűlés után, de még inkább a napóleoni háborúk idején felváltotta hazánkban a legkeményebb jobbágy-elnyomó feudális álláspont. Kőszeghy püspök-földesúr kétszer is pereskedett makai jobbágyaival, s mindkét esetben a megyei nemesi bíróság a gyengébb felet marasztalta el. Az idézett disztichon szatirikus alaphangja csakugyan kifejezheti azt a viszonyt, mely a város és földesura közt annak idején fennállt. DER NAME „MAKÓ" IN UNSEREN SPRICHWÖRTERN von Ferenc Kelemen Der Verfasser beschränkt sich nicht auf die Anführung der Sprichwörter, in denen der Name „Makó" auftaucht, sondern untersucht auch von historischem Gesichtspunkt aus das Auftreten des Ortsnamens „Makó" in unseren Dokumenten. Das bekannteste Sprichwort: „Es ist fern, wie Makó von Jerusalem" — kommt zum ersten mal in 1598 vor, in einer Notiz von János Baronyai Decsi, laut dessen Erklärung das Sprichwort mit dem in 1217 geführten Kreuzzug Königs Andreas II. in Zusammenhang stünde. Nach den Erkundungen Decsis wäre Makó einer der Kreuzritter gewesen, der noch während der Fahrt nach dem Gelobten Lande, im Dusel nach einer durchzechten Nacht die Türme von Spalato [Split, Jugoslawien] für Jerusalem gehalten hätte. Die Stadtentwicklung beschleunigte sich in der ersten Hälfte des XVIII.-en Jahrhunderts zusehends, was auf die Bewohner der Umgebung eine nicht geringe Anziehungskraft ausübte. Davon geben sogar drei Sprichwörter Kunde. — Das lateinische Distichon von Makó überhäuft dagegen mit Spott die rückständigen Verhältnisse der Stadt im XVIII.-en Jahrhundert. 17 Ma: „Mező Imre" középiskolai kollégium. 173