P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)

68. (T. 109) Úrasztalterítő Magyar úrihímzés 1757. Makó, réf. templom Ha a kendőkön dedikáció és vallásos ikonográfiából származó jelvény van (ez igen gyakori): rendeltetésük egyértelmű, ha ezek hiányzanak, felhasználásuk másodlagos lehet. A Csongrád megyei úrihímzések a hímzés városi polgárság körében való elterjedtségének és közkedveltségének bizonyítékai. A Csongrád megyei úrihimzéses emlékek díszítményei mint az úrihímzés díszítményei általában, növényi elemeket tartalmaznak; az olasz eredetű gránátalma gránátvirággá alakított motívumát, a török eredetű tulipánt, jácintot és miribótát. A kompozíció szerkezete egyszerű, jól átgondolt, a széprajzú indák vonalvezetése könnyed, lendületes. Csak a legritkább esetben származhattak mintakönyvekből; az úrihímzések mintái,mintadarabok jártak kézről kézre, amint a kor levelesgyűjteményei és hagyatéki leltárai tanúsítják. Egy 1607-es hagyatéki leltár szerint: ,,... hat varrott példa. Egy darab patyolat. Kendő keszkendőben való hím egy bokor."

165 A virágok síkjellegűek. A motívumokat arany skófiummal hímezték fürge női kezek a fehér vászonra vagy a török eredetű patyolatra. A térítőket leginkább aranyszálból vert csipke szegélyezi. Csongrád megyei emlékanyagunk a XVIII. sz. második feléből származik. A legkorábbi a makói ref. egyház 1757-ből való fehér lenvászon úrasztalterítője (68. T. 109). Négy sarkában szakaszosan leoltott, laposöltéses technikájú, gránátvirágból kinövő, egymást metsző két száron két-két tulipánt hajtó tő, a terítő oldalainak közepén egy-egy tulipán. A terítő közepének aranyhímzésű felirata szerint: „Kulin Demeter, Joó Sámuel és Csiszár János uraimék a makói szent eklésiához csináltatták 1757-ben." Mintája a Palotai Gertrúd

196 által ismertetett monostorpályi ref. templom 1792ből származó úrasztalkendője aranyhímzésű sarokdíszítményének több, mint három évtizeddel korábbi megfogalmazása, de annál kevésbé tömött, kevésbé barokkos. A hódmezővásárhelyi ref. újtemplom fehér patyolat úrasztali kendőjének négy sarkában három tulipánt hajtó egyszerűbb törökös virágtő látható. A terítő hímzett aranybetűs felirata szerint 1759-ben készült, Csorba Mihályné, Tóth Kata műve (T. 34). Ugyancsak a hódmezővásárhelyi ref. újtemplom tulajdonában van két másik XVIII. század közepi úrasztali kendő, az egyik fehér patyolat négy sarkában Öt 195 Csermelyi S. 28. 196 Palotay G. 24. 75