P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)
köszöntött be. Négy évtized alatt öt csanádi püspök halt erőszakos halált, mind az öt az újkor, a renaissance embere, magasszínvonalú műveltséggel, a művészetek és tudományok iránti lángolással. Közülük Csáky Miklós, Csaholy Ferenc, Héderfájy Barlabássy János Páduában és Bolognában, az új művészet klasszikus földjén végezték tanulmányaikat. 53 Hangácsi Albert csanádi püspök, Mátyás kisebb kancelláriájának feje, a magyarországi humanizmus megalapítójának, Vitéz Jánosnak tanítványa volt, maga is kiváló humanista és a művészetek pártfogója. Mátyás király halála után püspökei és országnagyai szétvitték a renaissance kultúrát a maguk kis birodalmába. A legtehetségesebb csanádi püspökök egyike: Csáky Miklós, díszére vált II. Ulászló humanista udvarának is. Maga is pártfogolta a humanista írókat, egykori páduai tanára, Mathaeus Andronicus Tragurinus neki dedikálta II. Ulászló és Anne de Foix egybekelése alkalmával írt művét. 54 Csáky leghőbb vágya az volt, hogy püspöki udvarát Csanádban a klasszikus világ feltámasztott műveltségének egyik legkeletibb kertjévé varázsolja. Pártolta a tudományokat és a művészeteket. Fényes könyvtára volt, amelyet utódai továbbfejlesztettek. 55 A szegedi humanizmus névszerint is ismert képviselői közül kiemelkedik Zákány Balázs, a bolognai egyetem hallgatója, aki Janus Pannonius tiszteletére Bolognában megjelent latin verset írt. Szegedi Pál, a bolognai egyetem tanára, olasz nyelven tréfás verseket írt, melyek Bolognában jelentek meg. Szegedi Fraxinus Gáspár, a XVI. század híres magyar orvosa Páduában nevelkedett, Szegedi Gergely franciskánus szerzetes pedig a Sorbonne doktora volt. 56 Csongrád megye és a püspöki székhely az 1514-es Dózsa-felkelés alkalmával pusztult el, a könyvtár 1537 körül semmisülhetett meg teljesen. A gazdag egyházmegye műkincsei elkallódtak. Szt. Gellért ereklyéi szétszóródtak, az Anne de Foix, II. Ulászló hitvese által készíttetett remekművű ereklyetartó-szekrényt pedig a török vész miatt pénzzé verették. A mohácsi vész tönkretette, darabokra tépte az országot. A sok vihar közepette a protestantizmus, mely a mohácsi vész előtt már jelentkezett Magyarországoni a megyében gyorsan terjedt. A jelenlegi Csongrád megye területén Brandenburgi György őrgróf volt a protestantizmus lelkes pártfogója, majd a Patócsi-, Magócsy, Telegdy-, Jaksits-család és Suraklini Petrovics Péter temesi főispán, „a vidék első kálvinistája". 57 Szegeden prédikált a magyar protestantizmus két kiváló terjesztőjeAbády Benedek és Szegedi Kis István. 58 Szegedi Gergely, a magyar protestantizmus úttörője Énekeskönyvét Debrecenben adja ki 1569-ben. A XVI. század közepén már nemcsak a vidék legnagyobb helységében, de a legtöbb faluban is megismerkedtek az új tanokkal. 59 Csongrád megye legnagyobb részét 1526-ban elpusztította a török, a falvakat kirabolta, felégette, a lakosságot lemészárolta vagy rabságba hurcolta. Szegedet 1526. szeptember 28-án foglalta el. A város teljesen elpusztult. Lakói vagy elmenekültek, vagy felkoncolták őket. 1527 elején Cserni Jován égette fel Szegedet. 60 A megmaradt lakosság 1552-ben Tóth Mihály főbíró vezetésével megpróbálta felszabadítani a várost a török uralom alól, de a hősies terv kudarcba fulladt, a török a lakosságot 53 Juhász K., Csongrád egyházmegye története 1500—1552-ig. 30. 54 Juhász K. 30. 55 Juhász K. 32. 56 Bálint S. 31. 57 Juhász K. 32. 58 Reizner J. III. 452. 59 Juhász K. 32. 60 Reizner I. III. 453. 15
