P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)

székesegyház is, amelynek építésére Szt. István 100 márkát adományozott és díszes oltárral látott el ; a Szentlélek templom és a Szt. Erzsébet egyház, amely körül szombati napon a vásárokat és hetipiacokat tartották.

24 Már a püspökség alapítása előtt fennállott a görög szerzetesek kolostora és Keresztelő Szt. Jánosról nevezett temploma, de itt volt a királyi vár is, amelyet Csanád vezér építtetett. Ha ezt a képet kiegészítjük István törvénykönyvének ismert tételével (2. K. V. 34. fej.),

25 hogy minden 10 falunak egy templomot kell emelnie, melynek felszereléséről részben a király, részben a püspök gondoskodott, pompás képet kapunk a koraközépkor művészetének magyarországi helyzetéről. A román és gótikus templomok művészetünk legkiemelkedőbb emlékei, s valószínűleg építészeti szépségükhöz méltó volt belső felszerelésük is. Ennyi fényből és gazdagságból a gyér okleveles emlékeken kívül alig maradt hírmondó, a XI. századból néhány igénytelenebb corpus és encolpium a Szentesszentlászlói ásatásokból és egy bronz-corpus, három Szent László-korabeli, sasfigurákkal díszített pecsétgyűrű Szegeden, egy corpus a szentesi múzeumban, a keresetpusztai gótikus harang és a legkiemelkedőbb románkori csongrád megyei iparművészeti emlék, a csorvai bronzfüstölő. A tatárok kirabolták és felégették Csanád és Csongrád megye virágzó falvait és városait, a nemesség szétszóródott, a parasztság mocsarakba és nádasokba menekült. A megye a tatárjárás után lakatlanná lett. Szeged, Csanád, Csongrád, Vásárhely, a legvirágzóbb helységek, elpusztultak.

26 IV. Béla újra benépesítette ezt a vidéket, idegeneket is hívott be, németeket, akiknek becses kiváltságokat adott, (vásártartási jog, rév- és vámmentesség, szabad bíró- és papválasztás, a városi joghatóság kiterjesztése a város összes lakosságára), s ezáltal fejlett városi kultúrának vetette meg alapját. A tatárok által elpusztított csongrádi vár helyébe Szegeden építtetett újabb királyi várat, ezzel az újonnan épülő Szeged városának fontosságát emelte, elősegítvén Szeged ipari és kulturális központtá növekedését.

27 A megye társadalmi és gazdasági fejlődését elősegítette a kunok betelepülése is. 1436-ban kunszállások egész soráról emlékeznek meg az oklevelek:

28 Ecser és Fábiánsebestyén, Mindszent, Öttömös, Buzgánszállása, Atokháza, Elles, — de számuk egyre gyérült és földjeik az egyház és a megye elpusztult nemessége helyébe újonnan települt, más vármegyéből átköltözött magyar nemzetségek tulajdonába mentek át. A tatárjárás idején a dúsgazdag Csák nemzetség, a Szentes, Mágocs, Bór, Dorozsma, Garai, Gutkeled nemzetség birtokolta Csongrád megye területét a királyon és az egyházi földesurakon kívül. A betelepítés a Hunyadiak koráig folytonosan tartott, az Anjouk, Zsigmond és a Hunyadiak által nemességre emelt nemzetségek a régebbi nemesi családok sarjaival versenyre keltek a falvak alapításában. A Garák. a Horogszegi Szilágyiak, a Hunyadiak, az Enyingi Török és a Dengelegi Pongrácz család nagyban elősegítették Csongrád megye gazdasági és kulturális emelkedését. 22 Borovszky I. kötet. 30. 23 Juhász K. 30. 21 Juhász K. 104. 25 Gerevich T., Magyarország román kori emlékei. Bp. 26 Zsilinszky 59. 27 Reizner J„ Szeged története. Szeged, 1900. III. kötet. 449. 28 Zsilinszky 68—69. //