P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)

sorral díszített a talpa, szára vésett állólevélsoros, váza idomú nódusú, alacsony kupájú, kitűnő arányú. A kiskundorozsmai r. k. templom rokokó aranyozott ezüst monstranciájával a csongrád megyei emlékanyagunkban aránylag gazdagon képviselt pesti ötvösök műveinek sorát nyitjuk meg. A kiskundorozsmai monstranciát Johannes Michael Schwager készítette.

129 A jó felépítésű monstrancia négykaréjos magas talpon áll, amelyet trébelt rokokó kartusok, csigás voluták, búzakalász és rózsacsokor díszítenek (22. T. 69). Váza alakú nódusán ismétlődik a rózsacsokor-motívum. Barokk kartus alakú szentségháza körül lemezből kivágott dicskoszorú, felül baldachin a trónoló Atyaisten alakjával, kétoldalt két térdeplő angyal, a kartus alatt a galambszimbólum. A szokványos sémát ízléssel és szakavatott kézzel alkalmazta a mester, akinek ez a monstrancia legkiválóbb és szakirodalmunkban eddig ismeretlen alkotása. Johannes Michael Schwagert 1769-től 1822-ig említik a pesti céhiratok.

130 Kevés alkotása ismeretes. Kagylós idomú kartusokban Jézus életéből vett jelenetekkel díszített kelyhe a budai Szt. Anna templom kincstárának tulajdonában, amely az alakos trébelés ügyes mestereként mutatja be, az 1935-ös ,,A régi Pest és Buda iparművészete" с kiállításon szerepelt. 131 Egy díszkanala az Iparművészeti Múzeum tulajdonában, egy körte-idomú nódusú, 1776-ból származó, egyszerűbb, de jó formaadású kelyhe pedig a Nemzeti Múzeum tulajdonában van. Ugyancsak a fent említett 1935-ös kiállítás mutatta be az óbudai Zsidó Múzeumnak általa készített tórakészlet darabjait. Ezek a darabok kisigényű művek a kiskundorozsmai monstranciához képest. A kiskundorozsmai r. k. templom copf stílusú díszítő-elemeket mutató jeles kelyhe

132 MS mesterjegyével, 1790-ből esetleg ugyancsak Johannes Michael Schwager művének tartható monogramja és évbetűje szerint (23. T. 71). A mester a 70-es és 80-as években előbb említett munkái szerint későbarokk-rokokó stílusban dolgozott. A kiskundorozsmai r. k. templom aranyozott ezüst kelyhe azonban nyugodt vonalvezetésében és díszítőelemeiben már a copf stílus képviselője. Kerek, profilált gyöngysoros, babérkoszorús díszei és osztótagjai, gyöngysorral és álló levélsorral díszített nódusa copf elemeket mutat, míg ponczolt alapú kupakosarának szőlőindáiban rokokó emlékek kísértenek. A kupakosár záródása ismét a copf nyugodt, hűvös, kissé vérszegénnyé stilizált indája. A kehely a szegedi 1929-es egyházművészeti kiállításon került első ízben bemutatásra. Schwager szerzősége azért is kézenfekvőnek látszik, mert ily monogrammos mester 1790 körül Pesten Schwageren kívül nem mutatható ki.

133 Ismeretlen MI monogrammos pesti ötvös készítette a szegedi felsővárosi minorita templom rokokó, aranyozott ezüst szentségmutatóját (T. 173). Karéjos magas talpát voluták osztják három részre, köztük trébelt rózsás és csigás motívumok. Váza-idomú nódusa nyugodt hatású. Tojás-idomú, lemezből kivágott dics sugárral körülvett, későbarokk, kartus alakú ostyaháza a szokványos modell szerint alakított: felül kupolás-függönyös baldachin alatt az atyaisten alakja, kétoldalt két térdelő angyal, az ostyaház alján a galamb-ábrázolás. A szentségmutató vonalvezetése a rokokó talp ellenére elég nyugodt, nagyobb lendület csak a baldachin megfogalmazásában mutatkozik. A szentségmutató jegye alapján 1781-ben készült, G. évbetűje szerint mesterünk az élenjáró s az európai stílusáramlatokba kevesebb késés129 Patakyné 282. 130 Kőszeghy E. 72. 131 Régi Buda és Pest. Iparművészeti kiállítás katalógusa. Bp. 1935. 132 Patakyné 282. 133 Illyefalvi J.—Pallos J., Pest—Buda polgárjogot nyert lakosai Bp. é. n. 40